Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A földtan oktatásának kezdete (A földtan oktatása a selmeci bányászati-kohászati iskolában 1735)

Arról, hogyan kerülnek egymás felé az erek, és hogyan metszik egymást Mivel az erek főcsapása nem párhuzamosan halad, ezért előfordul, hogy egymás fölé kerülnek vagy összetalálkoznak. Ez különbözőképpen történhet: derékszögben, hegyesszögben stb. A továbbiakban azokat az eseteket sorolja föl, amikor az erek - dőlésük szerint - a mélyben vagy a külszínen egymást metszhetik: két meredek, vagy függőleges, egy lejtős és egy meredek és két sík ér esetében. 11. FEJEZET A főerekről A hegységekben vannak fő- és közönséges erek. A főerek sokáig megtartják csapásuk irányát, míg a közönségesek nem, mert kisebb akadályok is fel tudják tartóztatni őket. 12. FEJEZET Az erek fő irányáról A hegységekben megfigyelhető, hogy a fő- és közönséges erek vagy egymás fölé kerülnek, vagy találkoznak, vagy hosszan egymás mellett haladnak. Erre a fő irányra vigyázni kell, mert ezen bányász számára sok haszonnal is járhat. 13. FEJEZET Arról, hogy az erek csapásuk irányában akadályba ütköznek Az ereknek - hosszúság és mélység szerint is - van kezdetük és végük. Az erek megszakadásának több oka van: a kőzetben bekövetkező változás, más erek, erecsek, az érc elapadása. 14. FEJEZET Arról, mi teszi jóhozamúvá az ereket Nem minden ér tartalmaz ércet. Az ereket a hegységek és isten áldása teszik jóhozamúvá. Az egyik hegységben gazdagabb erek vannak, mint a másikban. Sőt az egy hegységben levő erek közül is az egyik gazdagabb, mint a másik. 15. FEJEZET Arról, hogy milyen természetűek (minőségűek) a hegységek Vannak hegységek, amelyekbe arany található, de vannak olyanok is, amelyekben csupán ónkövet, vaskövet lehet találni.