Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)
II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A földtan oktatásának kezdete (A földtan oktatása a selmeci bányászati-kohászati iskolában 1735)
16. FEJEZET Arról, hogy hol lehet ércet bányászni Ércet egyedül az erekben lehet találni. Mivel itt a kőzet szilárd matériát alkot, így az ér nem mindig tudta az ércesedéshez szükséges anyagokat fölvenni, hacsak nem volt a közelben telep, lejtő, hasadék, amelyek keresztülhatolnak a kőzeten és megnyitják azt. Az erek, telepek csapásuk szerint a mindenható isten akaratából egymással összekeveredhetnek, és a bolygók hatására jóhozamúak lesznek, az ilyen véletlenek nélkül azonban meddőek maradnak. Egy hegységben azonban sokféleképpen válhatnak gazdaggá az erek: pl. az erekre beeső telepektől, ha az erek egymást keresztezik, vagy összetalálkoznak stb. Meddő lesz az ér, ha nem tudja követni csapásában a keresztező télért, amely megnemesítené. Erre az a bizonyíték, hogy az erek általában meddőek, amíg a vájassál nem érnek más telepek vagy erek közelébe. 17. FEJEZET Arról, hogy mit nevezünk telepnek A telepet - mivel van csapása, dőlése - az érrel lehetne összehasonlítani vagy hasadékkal, de ezektől jóval vastagabb. A telep esése lapos vagy enyhén emelkedő. Aszerint, hogy tartalmaznak-e ércet vagy sem, jóhozamúvá vagy meddővé tehetik az ereket. Ha az erek függőlegesek vagy lejtősek, akkor a telepek emelkedőek, egymás mellett vagy egymás felett. Az erek közelében levő telepek a mélység felé megtartják csapásukat és dőlésüket. Ha több telep van egymás felett, ezek nem egyformán jóhozamúak. 18. FEJEZET A „FaH"(?)-ról és a telérekről, valamint azok tartalmáról A Fali a hasadékokkal rokon. Egymás felett ill. mellett helyezkednek el úgy, mint az egymáson fekvő oszlopok, vagy mint az egymás felett lévő kőrétegek. Dőlésükben az ereket követik, és azokat síkban vagy függőlegesen metszik. Tehát a telérek a hasadékokhoz hasonlítanak. Ha lapos dőlésű érrel haladnak együtt és függőlegesen metszik azt, majd újra elválnak, csupán rövid szakaszon található bennük érc. 19. FEJEZET Arról, hogyan nemesíti meg egyik ér a másikat Ha két jóhozamú ér kerül egymás mellé, együtt húzódnak, vagy merőlegesen metszik egymást; vagy ha lapos és emelkedő dőlésű erek meredek vagy lejtős ereket metszenek, akkor ez esetben nagyon gazdag érctartalommal fizetnek. A függőlegesen eső erek a leggazdagabbak, ha ezek - az előbbiek szerint - lejtős, lapos és emelkedő dőlésű ereket metszenek. Jóhozamú lesz az ér, ha dőlése megegyezik a hegység kőzetének dőlésével.