Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A földtan oktatásának kezdete (A földtan oktatása a selmeci bányászati-kohászati iskolában 1735)

5. FEJEZET Az érctartalmú hasadékokról (erecsekről) és az erekről Az erecskék lényegében a kőzetben keletkezett hasadékok - változó szélességgel és hosszúsággal. Az erekkel kapcsolatban közli azok jellemzőit, mit jelent a csapás, a dőlés és a szélesség, és hogyan határozzák meg a csapás irányát (iránytűvel, a négy égtáj segítségével), a dőlését és a szélességét. Továbbá megmagyarázza a fedü és a fekü fogalmát. A meredeken eső ereknél - ahol nincs fekü és fedü - a kőzet dőléséhez igazodnak. Az érben található kőzetfajtákat, fémes érceket stb. valamennyit matériának nevezzük. Az erek az egyik hegységből átmehetnek egy másik hegységbe is. A kőzetben odorok is találhatók. Ha az érben sok ilyen odor van, akkor azt nyíltnak mondják, de ha ezek az odorok matériával vagy érccel vannak kitöltve, az ereket zártnak mondják a nagyszámú odor ellenére is. A kőzetben málladék is található. Nevét nemcsak revessége és így könnyű kinyerhetősége miatt kapta, hanem azért is, mert az ilyen kőzetben érc nem található. 6. FEJEZET Az erek megnevezéséről Az ereket a négy világtáj szerint nevezik meg. Két fő égtáj pl. kelet és dél között haladó eret beeső vagy keresztező érnek nevezik. Freibergben az ereket az iránytű szerint nevezik el (keleti spätgang - nyugati (?), lejtős és meredek ér). 7. FEJEZET Arról, hogy milyen lehet az erek csapása Ezek legtöbbször nem egyenesek, hanem gyakran irányt változtatnak. Ezt legtöbbször a társerek, a keresztező, vagy átvágó erek, ill. nagyon szilárd kőzetek okozzák. Ha az ér az egyik társértől a másikig vagy az egyik értől a másik felé halad, akkor görbületet hoz létre. 8. FEJEZET A társerecskékről és az erek fő irányáról A társerecskék az erecsekhez hasonlóan viselkednek. Megközelítik az eret, vagy más irányba fordulnak, vagy az ér halad egy másik irányban. Mindezt azonban csak iránytűvel lehet jól követni. Az ér fő irányáról lehet megállapítani, hogy ti. meredek, keleti, spät(?), vagy lapos érről van-e szó. 9. FEJEZET Az erek dőléséről Az erek dőlésük szerint lehetnek: meredek, lejtős, sík és emelkedő dőlésű erek. A továbbiakban a szerző megmagyarázza, mit jelentenek ezek az elnevezések. Ismerteti továbbá a lejtős és függőleges erek sajátosságait. Szól arról is, hogy a bányászoknak nagyon fontos ismerni az erek csapását, mert ebből következtetni tudnak azok érctartalmára.