Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)
II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A selmeci Bergschule a 18. század országos oktatási rendszerében
jelentkezőt. Ebbe a rendszerbe szeretnék besorolni a mining school-t, s igazolni annak szerény voltát! Ez viszont nem megy. Egyrészt, mert ez a szisztéma - mint láttuk! - csak évtizedekkel a mining school megszületése, majd megszűnése után 1777-ben jelent meg Magyarországon, másrészt pedig a mining school, mint a maga nemében első és egyetlen, nyilván nem kerülhet önmagával összevetésre, s nem sorolható be az említett három kategória egyikébe sem. A Ratio educations előtt Magyarországon az iskolaügy merőben más képet mutatott: az iskolák kizárólag az egyházak kezében voltak. Az állami akarat - amely majd a Ratio educationisban ölt testet - először a Selmecbányái iskola megalapításában lépett színre: megszületett az ország első nem egyházi oktatási intézménye, előre jelezve a Ratio alaptételét, hogy az oktatás állami feladat, legfőbb célja a „hasznos polgár nevelése az ország számára". Az oktatásban a hármas tagozódás ugyan létezett, de ezek nem szerves egymásra épültségben működtek. A gimnáziumi tanulmányok megkezdéséhez nem kellett igazolni a kisiskola elvégzését, a bölcsészeti fakultásra iratkozónak nem kellett igazolnia a gimnáziumi tanulmányokat, az egyetemi jogi tanulmányokhoz pedig nem kellett elvégezni a bölcsészeti tanfolyamot stb. Az iskolák alapvető célja vallásos, vallás-erkölcsi alapon élő és gondolkodó emberek nevelése volt. A tananyag is eszerint alakult: a kisiskolákban egyházi énekek, katekizmus és olvasás (ritkán számolás és írás is); a gimnáziumokban vallástan és a latin nyelv elsajátítása, ritkán történelem és földrajz, (matematika, természettudomány és anyanyelv egyáltalán nem.) A gimnázium és az egyetem közé ékelődő bölcsészeti fakultás volt az egyetlen intézmény, ahol matematikát és fizikát oktattak, igaz, szigorúan a teológiai stúdiumok megértésének szolgálatára, Arisztotelész és Euklidész alapján. Csak az 1740-es évektől kezdik oktatni a descartes-i és az 1760-as évektől a newtoni tanokat! Ásványtant, földtant, kémiát, méréstant, műszaki-mérnöki ismereteket nem oktattak. Az ország egyetlen egyetemén római katolikus teológiai és jogi szakképzettséget lehetett szerezni két-négyéves kurzussal. Ezen kívül semmilyen más, iskolában megszerezhető szakképzettség nem létezett Magyarországon: nem volt pedagógus képzés, nem volt államigazgatási és gazdasági szakképzés sem.( 13 > Ilyen oktatási struktúrába a megszülető-formálódó műszaki szakemberképzés sehová sem illeszthető, s az innen kiemelt jelzőkkel való felcímkézése teljesen történelmietlen és felesleges. Fontosabbnak tartom azonban a tartalmi szempontok vizsgálatát a mining school tevékenységében. Milyen volt a tananyag és milyen célt szolgált, elégített ki az iskola? Az 1735-ben az iskola számára kiadott Instrukcióban - szó szerint - testet öltött szándék vezető műszaki, igazgatási és jogi szakemberek kiképzésére irányult,' 14 ) akik bármilyen szinten irányítani tudják a termelést, az üzemek igazgatását, gazdálkodását és a bányajogszolgáltatást, akik megtervezni és kivitelezni képesek a gépeket, berendezéseket, olvasztótelepeket, utakat, víztározókat, épületeket stb., akik új, tökéletesebb technológiai eljárást tudnak kidolgozni és alkalmazni stb. A tanintézetből kikerültek - mint láttuk - teremtették meg a Selmecbányái bányászat 18. századi fellendülését' 15 ) Az ő működésükhöz köthetjük továbbá azt a lehetőséget is, amelyet a királynő 1762ben Selmecbányának adott a frissen alapított akadémiai képzés Selmecbányára helyezésével, annak ellenére, hogy a bécsi udvari kamarai körökben inkább Prága székhelyet láttak volna szívesebben. A mining school által felhalmozott szellemi erő azonban egyértelművé tette, hogy a nagy Habsburg birodalmon belül Selmecbánya az egyetlen alkalmas hely egy új típusú, a kidolgozás alatt formálódó Ratio educationis elveinek is már megfelelő bányászati-kohászati felsőoktatás intézmény elhelyezésére és kifejlesztésére. Mai kifejezésekkel: a mining school-ban műszaki fejlesztésre és szakmai kutatásra alkalmas ipar- és termelésirányító szakembereket képeztek. Ez pedig mai értelemben mérnökképzés, műszaki felsőoktatás. Hosszan lehetne még sorolni a „felsőfokú" oktatás melletti bizonyítékokat, de terjedelmi korlátok miatt itt most csak egyet említek meg. Mint láttuk, a mining school Berg-Scholar-jainak
