Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A selmeci Bergschule a 18. század országos oktatási rendszerében

éves ösztöndíja 156 forint volt, de ugyanennyi volt az ösztöndíj később a mining academy korában is, még egy évszázad múlva is, tehát a képzés szempontjából mindkét oktatási intézményformát a fenntartó állam egyenlőnek tekintette. Ez a 156 forintos ösztöndíj magasabb volt, mint egy középszintű műszaki vezető (Oberhutman, Schmelzmeister stb.) keresete: nehéz lenne elképzelni, hogy az iskola elvégzése után a reményteli ifjút középszintű műszaki vezetőnek alkalmaznák az ösztöndíjánál alacsonyabb jövedelemmel! Összefoglalva: a bánya- és kohómérnökképzés, a műszaki felsőoktatás megszületését nem az 1760-as években, az „akadémiák" megszervezése idején kell keresni, hanem néhány évtizeddel korábban az Európa-szerte szerveződő mining school-ok tevékenységében.'

16

) Ezt tanúsítják a korabeli oktatási struktúrák, valamint az iskolák tartalmi működésének és működési céljuknak vizsgálatai. JEGYZETEK (1) Mihalovits J.: Die Gründung der ersten Lehranstalt für technische Bergbeamte in Ungarn. Sopron, 1938. Röttig-Romwalter. - Vlahovic, J.: Dejiny banského skolstva na Slovensku v 18. storoci = Z dejin vied a techniky na Slovensku. 3. 1964. 33-96. p. - L. Zsamboki: Über die Bergschule während der Amtstätigkeit von Mikoviny, und in den darauffolgenden Jahren = Zbornik Proceedings Seminara „História, súcasnost' a budúcnost' vyssieho banickeho vzdelávania na Slovensku". Kosice, 1985. 40-56. p. Zsamboki L.: A Berg-Schola (bányászati-kohászati tanintézet) alapítása és működése. = Selmectől Miskolcig 1735-1985. Szerk. Zsamboki L. Miskolc, 1985.13-50. p. (2) L. Zsamboki.: Das Lehrfach Münzwesen an der Schemnitzer Bergakademie. = Arbeiten aus den Bibliotheken der Bergakademie Freiberg/DDR und der Technischen Universität MiskolcA/R Ungarn. Bd. 4.1981. 96-104. p. (3) A.Járczy-Hornoch: Samuel v. Mikoviny, der erste Professorder Lehranstalt für technische Bergbeamte zu Schemnitz in Ungarn. Sopron, 1938. Röttig-Romwalter. - Purgina, J.: Samuel Mikovini 1700-1750. Zivot a dielo. Bratislava, 1958. Geod. A Kartogr. (4) Zsamboki L: A borsodi szén rendszeres bányászatának kezdete. = Kétszáz éves a borsodi szénbányászat 1786-1986. Miskolc, 1986. Borsodi ny. (5) Faller J.: A magyar bányagépesítés úttörői a 18. században. Bp. 1953. Akad. K. - Zsamboki L: Arany és ezüst. = A magyar bányászat évezredes története. 1. köt. Bp. 1997. OMBKE. 201-214. p. (6) Mihalovits J.: Delius Kristóf Traugott... vázlatos életrajza és kisebb munkái. Sopron, 1937. RöttigRomwalter ny. - L. Zsamboki: Delius' Werk „Anleitung zu der Bergbaukunst", seine pariser Ausgabe (1778) und seine Rolle in der Gestaltung der französischen Bergbaufachliteratur. = Symposium pracovniku banského prumyslu hornická Pribram ve vede technice. Pribram, 1981. 218-237. p. (7) Zsamboki L.: Arany és ezüst. = A magyar bányászat évezredes története. 1. köt. Bp. 1997. OMBKE. 201-214. p. - L. Zsamboki: One thousand years of mining in Hungary (XI-XIX. centuries). = Hungarian mining in the 20

th century. Ed. L. Zsamboki. Miskolc. 1995. Univ. Miskolc. 5-20. p. (8) Festschrift zum hundertjährigen Jubileum der Königl. Sachs. Bergakademie zu Freiberg. Dresden, 1866. C.C. Meinhold. (9) Zsamboki L.: Academia montanistica (Bergakademie, bányászati-kohászati akadémia 1762-1846) = Selmectől Miskolcig 1735-1985. Szerk. Zsamboki L. Miskolc, 1985. 51-132. p. (10) Gedenkbuch zur hundertjährigen Gründung der königl. Ungarischen Berg- und Forstakademie in Schemnitz 1770-1870. Hrsg. G. Faller. Schemnitz, 1871. Joerges. (11) Kosáry D.: Művelődés a 18. századi Magyarországon. Bp. 1980. Akad. K. (12) Ratio educationis totiusque re literariae rer Regnum Hungáriáé et provincias eidem adnexas. Windobonae (Wien), 1777. J.T. Trattner. (13) Molnár A.: A közoktatás története Magyarországon a 18. században. 1. Köt. Bp. 1881. MTA. - Fináczy E.: A magyar közoktatás története Mária Terézia korában. 1. Köt. 1740-1773. Bp. 1899. MTA.