Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A selmeci Bergschule a 18. század országos oktatási rendszerében

borsodi szénmedencében.*

4

) A mining school neveltjei közül két szellemi óriás emelkedik ki: J. K. Hell, a világhírű gépkonstruktőr, aki először hasznosította erőgépeinél a hidraulikus és a pneumatikus nyomást/

5

) valamint Chr. T. Delius, a tudománytörténeti mérföldkövet jelentő bányamüveléstan írója, a császári tudományos akadémia tagja.*

6

) Ebből az igen szük összefoglalásból is kiderül, hogy ezzel a mining school-lal nem lehetett különösebb gondja sem a bécsi kamarának, sem pedig a kincstári bányaüzemeknek. Sőt! Egy 1740-es évek közepéről származó bécsi felülvizsgálati jelentés a Selmecbányái nemesfémtermelés újbóli felvirágzását kifejezetten Mikoviny-nek és a hozzá hasonló elméleti felkészültséggel rendelkező szakemberek működésének, s a Mikoviny által meghonosított elméleti oktatásnak tulajdonítja. (A Selmecbányái ezüsttermelés az 1740-80-as évek között élte utolsó virágkorát: az 1740-50-es években évente 1,5-2 millió forint tiszta nyereséget fizetett be a főkamaragróf] hivatal a bécsi központi pénztárba, amely mintegy 35-40 ezer kg ezüst és 200-300 kg arany évi előállításából származott. Ez az összeg - ma szinte hihetetlenül hangzik - Magyarország éves költségvetési bevételeinek 15-20 %-át jelentette !)<

7

) A Selmecbányái mining school-lal a „gondok" azután kezdődtek, amikor a szászországi Freiberger Bergakademie 1865-ben közreadta centenáriumi emlékkönyvét, mint a világ legelső bányász-kohász felsőoktatási intézménye.(

8

> Az ekkor mély válságban lévő Selmecbányái Bergakademie (mining academy) nem tehetett mást - vagy talán a „nagynémet" eszmékkel szimpatizáló tanárai nem is akartak másként tenni?! - mint feladta 1762-es alapítási, 1764-es oktatás-kezdeti és 1765-ös két évfolyamos működési évfordulójának megünneplését*

9

) Diszkréten elfogadta a „nagy testvér" elsőszülöttségét, hallgatva arról, hogy Freibergben az oktatás csak 1766-ban indult, s évekig ott is csak két évfolyammal. Ebben a szituációban az 1735-től kiválóan működő mining school-ról pedig teljes mértékben meg kellett feledkezni. A Selmecbányái centenáriumi emlékkönyvben G. Faller professzor mindössze 7 sort szentel a mining school-nak.(

1

°) A későbbi oktatástörténeti szerzők lényegében ebből az alapállásból közelítenek a témához, megtoldva egy látszólagos szakmai érvvel: ez a mining school valamiféle középfokú, középszintű szakembereket, ún. bányatiszteket (Schichtmeister stb.) képző intézet volt. Az álláspont nyilván hibás. Abban az időben „bányatisztnek" hívták - többek között - a mai „mining engineer"t, de ugyanakkor számos bányatisztnek más iskolai végzettsége volt, vagy éppen semmilyen se. Tehát ha a mining school-t végzett ifjú „mining engineer" lett, akkor nem lehetett az iskola középfokú, hanem mai értelemben vett „felsőfokú" mérnökképző tanintézet, másrészt pedig a hivatalban lévő bányatisztek többsége nem járt soha a mining school-ba. Mint láttuk, az iskola elvégzése nem járt automatikusan a bányatiszti kinevezéssel. Egyszerűen arról van szó, hogy a „bányatiszt" megnevezés nem iskolai végzettséget, hanem egy meghatározott szintű álláshelyet jelöl, amely a legmagasabb fizikai álláshely (Oberhutman, Schmelzmeister stb.) és a legalacsonyabb vezetői álláshely között helyezkedik el. A legnagyobb tévedés azonban abból fakad, hogy a mai oktatási struktúrába próbálják beleerőltetni a két évszázaddal korábban született és működött oktatási intézményt! A mai ember számára adott az oktatás hierarchikus struktúrája az óvodától az egyetemig: az alsó-, közép- és felsőoktatás alulról felfelé irányuló építkezése'

11

) A 18. század első felében azonban ez korántsem volt így az iskolaügyben. A mai struktúrát Mária Terézia királynő 1777-ben Magyarország számára kiadott „Ratio educationis"-a határozza meg, amely a „tanulmányok és a nevelés egyöntetű formáját" határozza meg, s teszi kötelezővé.*

12

' Ez a hatalmas mű teremti meg az alsó-, a közép- és a felső iskolák pontos fogalmát, tananyaguk rendszerét s alkotja meg egymásra épültségüket. A középfokú grammatikai iskolákba (Scholae grammaticae) csak a népiskolában szerzett bizonyítvánnyal és felvételi vizsgával lehet belépni, ugyanígy tovább a gimnáziumokba (Studia humanitatis). A felsőfokú akadémiai és egyetemi tanulmányokhoz megkövetelik a bölcsészeti (filozófiai) kurzus elvégzését, ahová viszont csak a gimnáziumi bizonyítvánnyal veszik fel a