Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)
II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A selmeci Bergschule a 18. század országos oktatási rendszerében
A SELMECI BERGSCHULE A 18. SZÁZAD ORSZÁGOS OKTATÁSI RENDSZERÉBEN 1735. június 22-én kelt bécsi udvari kamarai rendelet a magyarországi nemesfémtermelés akkor legjelentősebb bányavárosában, Selmecbányán (Schemnitz, Banská Stiavnica) egy „Bergschule" (mining school) felállítását rendelte el, amelynek célja az egész Habsburg birodalom bányászata és kohászata számára vezető műszaki, igazgatási és jogi szakemberek kiképzése. A világon ez volt az első eredményes, mindmáig élő és ható műszaki tanintézet-alapítás. (A bécsi udvari kamara által 1717-ben a csehországi Jahymovban (Joachimsthal) alapított mining school amelynek szabályzatát adaptálták Selmecbányára is - nem vált életképessé, néhány éven belül elsorvadt.) A Selmecbányái mining school gyakorlatára és szellemi bázisára épült fel azonban a Mária Terézia magyar királynő által 1762 október 22-én alapított „Bergakademie" (mining academy), amelynek egyenes folytatása a mai Miskolci Egyetemen (Hungary) folyó bánya- és kohómérnökképzés, valamint a Soproni Egyetemen (Hungary) folyó erdészeti oktatás. Selmecbányáról ered az 1848-49-ben onnan kivált mai ausztriai (Leoben) és csehországi (Ostrava) bánya- és kohómérnökképzés, valamint erre a szellemi alapokra épít az 1940-es évek második felében meginduló szlovákiai bánya- és kohómérnökképzés is (Kosice)( 1 ) A mining school működése közismert. A képzés négy szakon folyt: bányaművelés és bányajog, bányamérés, ércelőkészítés, kémlészet és kohászat, aranyválatás és pénzverészet. A két éves tanulmányi idő első évében a tanulók (Berg-Scholar, Expektant, Praktikant) az általános mérnöki (műszaki) ismereteket (matematika, mechanika, méréstan, gépészet, építészet stb.), második évében pedig a választott szakot tanulták. A tanulmányokhoz e célra rendelt laboratórium, könyvtár, modelltár, térképtár, ásvány-kőzetgyűjtemény állt rendelkezésre. A tanulmányokat vizsgákkal, majd ünnepélyes fővizsgával zárták. A kiemelkedő és jó eredményeket magas pénzjutalommal ismerték el. A nyílt versenyvizsgákon még jelentősebb összegeket lehetett nyerni, ill. e célra veretett aranyérmeket (52,5 g!) szerezni-! 2 ) A fővizsga letétele után nem kaptak „mérnöki diplomát", s ezzel együtt „mérnöki", bányatiszti (Berg-Offizier Schichtmeister) előresorolást: besorolásuk és fizetésük változatlan maradt mindaddig, míg egy éppen megürült állásra alkalmasnak nem találták őket. Ez lehetett 1-2, de lehetett 15-25 év is! A mining school vezető tanára, szellemiségének megtestesítője Mikoviny Sámuel, az alsómagyarországi bányakerület nagyműveltségű bányamérő főnöke (Markscheider) volt, aki az elméleti első év tananyagát oktatta. Mikoviny öt esztendei németországi egyetemi tanulmányok után lépett mérnöki pályára, s matematikai publikációi elismeréseként a berlini tudományos akadémia tagjául választotta. Kiváló rézmetszőgrafikus, Magyarország vármegyéinek első szakszerű térképezője. Az akkori műszaki szakterületek szinte mindegyikén új megoldások, szerkezetek stb. megalkotójaj 3 ) A második éven oktató vezető beosztású bányász-kohász szakemberek, akiket név szerint is ismerünk: Chr. Heuppel, J. M. Miller, F. Spiegel stb. valamennyien konstruktív, alkotó szellemek voltak, számos eredeti és megvalósított találmánnyal, bevezetett technológiai újítással stb. A kezdetben 8, majd 50-60 gyakornok fele-fele arányban Magyarországról és a Habsburg örökös tartományokból került ki, ösztöndíjuk évi 156 forintot tett ki. Az 1755-ben a királynő által alapított évfolyamonkénti két nemesi ösztöndíj pedig 300-300 forintot. Ilyen ösztöndíjas volt az a Radvánszky báró, aki az 1780-as években meghonosítja a kőszénbányászatot a két évszázadon át országos jelentőségű
