Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

I. A bányászat és a kohászat múltjából - A Kárpát-medence bánya- és kohóipara a 19. század végén

A termelés megoszlása a 19. század végén Kincstár és állam magánosok arany ezüst vasérc acél szén kősó nyersvas % 25 57 15 25 33 5 100 % 75 43 85 75 67 95 A század végére fejeződik be a bánya- és kohóiparon belül a tőke- és vállalati koncentráció első korszaka, amelynek jellegzetessége, hogy elsősorban nem közvetlenül a külföldi cégek, hanem a multinacionális külföldi bankok jutnak döntő befolyáshoz. A szén- és vasércbányászatban, valamint a vas- és acéliparban a néhány mamutvállalat döntő szerephez jut a több száznyi kis- és középvállalattal szemben. A szénbányászatban a termelés 80-85 %-át nyolc nagyvállalat és 5 %-át a kincstár, a vasérc-bányászatban pedig a termelés 63 %-át hat nagy vállalat és 15 %át a kincstár szolgáltatta, tehát mindkét döntő fontosságú terület 80-90 %-át maroknyi cég uralta, s döntött piaci kérdésekben. A nyersvas- és acéltermelésben a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. egyaránt 44-44 % körüli részesedéssel szerepelt, s ha emellé állítjuk a kincstár(állam) 25 %os, illetve 33 %-os részesedését, jól kirajzolódik a 19. sz. utolsó harmadának kormánypolitikája, amellyel nem kívánta kiszolgáltatni a nagy állami beruházásokat (vasútépítés, hídépítések stb.) a nemzetközi ellenőrzés alatt álló magánvállalatok érdekeinek. Egyébként további két-két nagyvállalat termelését ezekhez hozzáadva: a nyersvas-termelés mintegy 86 %-át, az acéltermelés (gyártmánykészítés) 97 %-át uralta négy-négy nagy cég. A nemes- és színesfém-termelésben nem alakult ki hasonló vállalati koncentráció, a kincstár - mint láttuk - igen jelentős részesedését nem számítva. A magánszférán belül az aranytermelés talán kétharmadát uralta 10-12 cég, az ezüsttermelésnek pedig mintegy felét 8-10 cég. A színesfém-termelésben - jelentéktelensége folytán - csak kis cégek voltak érdekelve. A kincstár tulajdonképpen csak a nemesfémtermelés melléktermékeként foglalkozott színesfémek előállításával. A Kárpát-medence bánya- és kohóipara a világ gazdaságában A kötet előszavában, valamint a későbbi tanulmányokban is olvashatjuk, hogy a Kárpátmedence bányászata - elsősorban arany-, ezüst- és réztermelése révén - a 13-18. században európai, sőt világgazdasági jelentőségű, meghatározó erejű volt. (Természetesen korok szerint változó hatással.) Voltak időszakok, amikor Európa (világ) aranytermelésének 30-80 %-át, ezüsttermelésének pedig 15-30 %-át a Kárpát-medence adta. Most rögzítsünk néhány adatot arról, hogy a 19. század végén a Kárpát-medence bányászati és kohászati termelése milyen helyet foglalt el a világ, illetve Európa bányászati-kohászati termelésében? (Adataink az amerikai The Mineral Industry, its Statistics, Technology and Trade in the United States and other Countries. Ed. R. P. Rothwell. New York-London. 1-9. Vol. 1892-1900. évkönyveiből valók.)