Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)
I. A bányászat és a kohászat múltjából - A Kárpát-medence bánya- és kohóipara a 19. század végén
Az aranytermelés 3.000 kg/év értéke a világtermelés mintegy 0,75 %-át adta. Európában második helyen szerepel a 34.000 kg/év termeléssel rendelkező európai Oroszország mögött. Az ezüsttermelés (20.000 kg/év) a világtermelésben mindössze 0,3 %-kal szerepel. Európában a 6. helyen áll hasonlóan jelentéktelen termeléssel rendelkező országok mögött. A színesfém-, illetve színesérc-termelésben egyedül az antimon-termeiés számottevő, a világtermelés 12 %-át adva. Európában Franciaország és Németország mögött a harmadik helyen áll (Németország import ércből termelt.) Ólomtermelés 0,26 %-kal, mangánérc-termelés 0,8 %-kal képviselteti magát a világtermelésben. A réztermelés csekély volta miatt kimutathatatlan. Vastermelés. A világ vasérctermelésének mintegy 2 %-át, a nyersvas-termelésnek több mint 1 %-át, az acéltermelésnek 1,5 %-át a Kárpát-medence adta. A nyersvas- és acéltermelésben a három nagy kapitalista állam, az USA, Anglia és Németország döntő súllyal vett részt: Nyersvas-termelés Acéltermelés USA 34% USA 38% Anglia 22% Németország 24% Németország 20% Anglia 17% Összesen 74 % Összesen 79 % Mögöttük a sorban 3-4-szeres lemaradással követi Oroszország és Franciaország, majd ezek után lényeges elmaradással a többi európai ország, köztük a Kárpát-medencét kitöltő Magyarország. A széntermelésben a Kárpát medence mintegy 0,7 %-kal szerepel a világtermelésben, messze lemaradva az európai országok között is. A széntermelésben is a három nagyhatalom áll az élen: USA 32 % Anglia 31 % Németország 19 % Összesen 82 % A sótermelés, mint láttuk, a hazai fogyasztás maximális kielégítésén túl nem törekedett exportra. Ennek megfelelően a világtermelésben elfoglalt helye, 1,8 %, nem meglepő. (Előadás a Miskolc-Baia Mare-i nemzetközi konferencián. - Angolul megjelent: Mining and metallurgy of the Carpathian basin in the 20 th century. Miskolc-Baia Mare, 1994. V-XVII. p.)
