Pintér Jenő: Gvadányi József (Rudabánya, 2005)

Gvadányi József egyéb munkái

négy tisztet rendel magához a gróf: „Egy se vala köztük komor természetű, / Mindenik ifiú és deli termetű, / Nemesen neveltek, nem feslett életű, / Nyájas, tréfás és szép magaviseletű. - A szuperiornak ők nagyon tetszettek, / Mivel mindenféle éhségeket tettek, / Sok történeteket néki beszéltettek, / A sulykot, bár hányták, de mégsem vétettek". A vadászat, lovaglás, étel-ital közben az egyik vidám eset a másikat kergeti, még a jezsuita atya is lóra ül az elhagyott vidéken, de mivel folyton váltogatja a gróf paripáit, az egyik tüzes mén leveti hátáról. Szerencsére nem történik semmi baja. „Asszonynak és lónak hinni sohasem kell, / Tele vannak ezek hamis erkölcsökkel. " Egész vaskos kötet A mostan folyó ország gyűlésének satyrico critice való leírása. (1791.) A II. József császár halálát követő nemzeti felbuzdulásra jó forrásul használható, négyesrímű soraiban megelevenedik a konzervatív magyarság nacionalista szelleme. Egykorú vonatkozásainál fogva ma már csak kevéssé élvezhető ­ez minden aktuális politikai munka közös sorsa - a régiek azonban bizonyára élvezettel olvasták s kevés unalmas részletet találtak benne. A szerző leírásai és fejtegetései három középpont köré fű­ződnek: a budai országgyűlési tárgyalások, a dunántúli vadászat és a pozsonyi koronázás köré. Budán a rendek sokat szónokolnak, keveset cselekszenek: „Kevés napok múlva egy hónapja lészen, / Hogy együtt az ország, de semmit sem tészen, / Isznak-esznek, hogyha szakács vagyon készen, / A hecc és teátrum legjobb hasznot vészen". Csak politizálnak, kritizálnak, szavalnak a mágnások, nemesek, papok. Folynak a hitviták, mintha a hazának egyéb sür­gős ügyei nem volnának. Egymást vágja a katolikus és a protes­táns, holott az emberiség múltja már elég leckét adott a vallásos villongások szörnyűségeiből. „Mult időket mi is vegyük gondolára, /Soha hazánk dolga nem fordula jóra, /Ha a religio szállott nyelv­re-szóra, /Minden fanatikus felült akkor lóra. " Szeressük egymást, magyarok! A katolikus hit ősi jogon uralkodik országunkban első szent királyunk óta, de tartozunk szeretni kedves véreinket, a pro­testánsokat is; velük együtt osztozzunk meg a hivatalokon, ne aka­dályozzuk őket vallásukban, építsék fel templomaikat, hiszen test-

Next

/
Thumbnails
Contents