Pintér Jenő: Gvadányi József (Rudabánya, 2005)

Rontó Pál

ge mentette meg. A kapitány hálás dicséretére kerül Rontó Pál a lengyelekért küzdő Benyovszky Móric szolgálatába. A felvidéki magyar úrnak nagy volt a tekintélye a lengyelek között „Amidőn Rontó Pál érkezett hozzája, / Már volt akkor hatszáz lovas katonája; - Igaz, hogy mindezek voltak desertorok, / Többnyire mind véresszájú nagy magyarok; - Szerették a grófot, mert szépen bánt velük, / Mindenkor volt pénzük, kenyerük s ételük. " Benyovszky Móric Rontó Pállal együtt orosz fogságba esik, láncra verve viszik Szibéria felé, Kamcsatkába küldik rab gyanánt. Itt az orosz kormányzó gyermekeinek házitanítójává teszi; ezt a szabadságot a gróf arra használja fel, hogy megszökik Kamcsatkából; hatalmába kerít egy hajót s Kína, Japán és Afrika megkerülésével Franciaországba menekül. A franciák megbecsülik bátorságát, a Habsburguralkodóház is kitünteti. Hazalátogat Magyarországba, utóbb viszszamegy Madagaszkár szigetére; a sziget ura akar lenni, de egykori pártfogói, a franciák, megtámadják; az ellenük vívott harcban esik el 1786-ban. Rontó Pál ekkor már nem áll szolgálatában, csendesen éldegél egri portáján. „Két szép szőlőt is vett és három réteket, / Földeket, melyekben jó bőven vethetett, - Tízezer forintot adott uzsorára, / Jól élt nem is szorult mások asztalára, - Hogy grófiát láthassa, mindig igyekezett, De soha már többé hozzá nem érkezett. " A páros rímű tizenkettősökben írt regényes történet a magyar jobbágy háza tájának és a magyar katona életének alapos ismeretéről tanúskodik, bár a szilaj parasztfiú ifjúkorának elbeszélése és a magyar-lengyel gróf viszontagságai elég lazán sorakoznak egymás mögé. Költői ragyogású részek nincsenek a műben; van azonban benne sok eleven rajz, friss leírás, mulattató mondás; egyes helyei éles megfigyelő tehetségre vallanak. Verses elbeszélésének meséjét részint a szájhagyományokból, részint gróf Benyovszky Móric emlékiratainak német szövegéből, részint más külföldi forrásokból merítette a szerző. A moralizálásra minden alkalmat megragad; teszi ezt nemcsak természetes hajlamából, hanem azért is, mert gézengúz hőse, a leleményes huszár, annyi gazságot követ el, hogy példájának rontó hatását csak így enyhítheti: Mikor egy-egy soro-