Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - A tulajdonképpeni bányamívelés

ban a munkába vett ércköz keresztmívelés által egészen kiváj atott, lehető, hogy ezalatt ismét felfelé hasonló munka vétessék elé, mely által a heverek idáig fognak feljutni. Nehogy tehát ekkor a fejük feletti tömedék reájuk roskadjon, a felső keresztmívelés fokainak első emelete talpát erős padlókkal szükség[es] kirakni, kifenekelni, melyek a tömedéket akkorra feltarthassák. §114. Mindez csak a nagyobb ércközök s székművek míveléséről érthető, mert amely érben akár rövid ércközöket, akár puckákat igyekszik a bányász kiszedni, az elészámolt mívelési rendet nem szükség[es], de nem is lehet annyira megtartani: azonban amennyire a körülállások engedik, itt se felejtkezzék meg a bányász munkásai bátorságáról, a légfrissitésről, a takarítás enyhítéséről s a jövendőségről, nehogy a bányát rókalyukakkal (Fuchslöcher) csúfítván el, a mívelés folyamatját elzárja, elkontárolja. §115. Miként történik a siker ércközön munkáló hevérekkel az alku, ezen szakasznak elején említem; itt szükségesnek találom még az ércalkuról (Erzkauf) valamit szólni, mely vagy a kivájt ásványnak nyomatéka

130 (Gewicht) szerint, vagy ennek érctartalmához (Erzhalt) mérve történik. Mennyiségét ezen érc- vagy színércdíjnak, mely igen változó, a királyi kamarai bányákban maga a Királyi Főkamaragrófi Hivatal, egyebütt a bányatársaság szokta meghatározni. Ha érckőváltásra történt az alku, akkor mázsaszámra annak felkészítése (Aufbereitung) előtt tizennégyed naponkint mindjárt kifizettetik, különben a színércnek beváltása (Einlösung) után adatik ki a kialkudott mennyiség. Egyébiránt szokott az érchevér (Erzhäuer) ráadást is kapni [a] kivájt bányatéréért, amiből, ha az előzetet (Vorgrif) két hét alatt ki nem vájja, a hiány leszámíttatik.