Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - A tulajdonképpeni bányamívelés

más felett, hanem egymás mellett vízirányban dolgoznak: a tetőmíveléshez mégis annyiban hasonlít, hogy itt is a munkába vett ércköz alulról kezdve felfelé vájatik keresztbe. A keresztmívelesnek célirányos üzésére szükség[es] a célba vett ércközt vonulása szerint több - teszem 2-3 ölnyi térségű - fokokra (Straszen) osztani, s egyedül minden második-harmadik szomszédságút kezdeni ki egyszerre; ezek kivájatván, betömetnek, s akkor a közöttük lévőkre jut a sor. Kfúradék

129 (Schram) egyszersmind takarításra, s ki- s bejárásra szolgál. §112. Miután az ér ekként fekvényétől függményéig egy ölnyi magasságra s bizonyos messzeségre ki vájatott, ezen odú a keresztmível és első emeletének (der erste stock des Querbaues) neveztetik; ekkor tehát az eret hasonló míveléssel fentebb kell megtámadni, s ez leszen a második emelet sat. Valamint pedig az első emeletnek kikezdését az elébb mondottak szerint egy fúradék előzte meg az ér vonulása mentében, annak fekvényen: úgy a második emelet is fentebb ismét egy hasonlót kíván. Midőn a második emelet készül, az elsőnek be kell már döntve lenni, s így tovább, míg a keresztmívelés a kijelelt pontig felhat. Ezen betömésre elégséges vadfaj kívántatik, s ha a bányának egyéb részeiből ide nem hordathatik, akkor egy úgynevezett bányamalmot (Bergmühle) kell készíteni, mely által egy helyre magától fog szakadozni a tömedék; ha pedig ily malom készítése nem eszközölhető, akkor az égalatti vadrakásokból (Halde) szükség[es] tömedéket a bányába visszatakarítani. §113. A bányásznak mindig előrelátással kell a munkát intézni. Az első keresztmívelés természet szerint egy kemény talpon történik, s az egész tömedék (Verstürzung) ezen fog nyugodni; miután azonAláfúrás, Id. a § 111. elején.