Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - A tulajdonképpeni bányamívelés

akkor, mint az ékzet ácsolatáról említtetett, padlókat, hasáb- s járomfákat kell a szükséghez mérve használni. §110. Miután a kijelelt ércköz ekképpen kivájatott, az alsó kihosszításon kívül egyéb odúkra nem lévén szükség, a zsámolyát kiszedetik, ezek pedig vadfajjal tömetnek ismét be, vagy ha akár érces, akár törni méltó érfaj (Pochwürdige Gänge) vájatott belőlük, ami t. i. használat (égalatti felkészítés) végett a szabad [ég] alá takaríttatik: akkor más emeletekből vájt hasztalan hegyfajjal rakatik be, vagy ha a fekvény és függmény nem porhó, több helyeken egyedül kipeckeltetik. §111. Midőn oly vastag az ér, hogy egyrendbeli fokos- vagy tetőmívelés által ki nem vájathatik, azt vagy kereszmívelés alá kell venni, vagy legalább alájárni (verschrammen*), s azután kettős fokosvagy tetőmíveléssel (mit gedoppeltem Fürsten- oder Strasenbaue) győzni. Ezen aláfűrás az ér s vadon közt a szegélyen* (Saalband) eszközöltetik, oly módon, mint egyéb ékzet vagy bányatér. Mindenesetre ha oly vastag az ér, hogy kettős tetőmíveléssel sem vájathatik ki, mintsem hogy hármas vagy négyes ily mívelésre kellene szorulni, akkor inkább a keresztmívelés (Kreutzbau) használtatik, mely az előbbiektől abban különbözik, hogy a váj ás munkája nem az érnek vonulása, hanem vastagsága szerint a fekvénytől vagy függménytől kezdve keresztbe irányoztatik, s a heverek nem egy* Schräm, ist der Raum, so zwischen dem Gestein und Eitz gemachet wird. Wird auch das Verfahren der Gänge genennet. - Neues und curieuses Bergwerks Lexicon von Minerophilo Freibergensi. Schemnitz. 1730, lap 582. [Mai szakszóval: kirésel.] Saalhand des Ganges oder Seilband, Saum ist, wo sich der Gang scheidet vom Gebürge oder Gestein, in Hangenden oder Liegenden, oder ist eine Einfaszung der Ertze auf den Gängen. - Ugyanott, lap 527.