Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - A tulajdonképpeni bányamívelés

míg a kijelölt érközöt vagy egészen, vagy bizonyos meghatározott részét ki nem vájják. A tetősmívelés (Fürstenbau) éppen ellenkezője az előbbinek, itt t. i. alulról felfelé folytatva a munka, miután a kihosszítás tetejébe harmadfél ölnyire felfelé fúrta magát a mütársaság, ezen odúban szinte víziránt előre törtet, egyedül azzal a különbséggel, hogy itt a kihosszításnak, mely mindenesetre bányatérnek hagyatik, teteje boltja (Fürst) fél ölnyi vastagságra végig meghagyatik, mely köbölt a hulladékokat feltartóztatja, nehogy a kihosszításon járkáló embe­rek veszélyeztessenek. Az első mütársaság felett, miután ez 2 öl­nyire hatott, következik a második, efelett a harmadik s a t., de ezeknek már nem szükség[es] kőboltot, hegytámaszt (Bergfest, fulcrum naturale) hagyni, csupán padozatokat vésnek az oldalakba, mert az alattuk dolgozók úgyis előbbre vágynak náluk, kiket tehát a hulladék annyira nem érheti*. Ezen utóbbi mívelésmód az elsőnél könnyebb is, gazdaságo­sabb is, azért többnyire mindenütt ezt űzik jelennen 128 , ahol csak amazt különösen nem kívánja a körülállás. Mivel pedig ezen mívelésnek mind a két neme nagy odúkat szül, ezeket, amint fentebb említem, minden fokon ki kell padozni, hogy a padozaton fel s alá járhassanak, s a hulladékok az alanti munkásokat ne sérthessék. Ezen padozat, mely zsámolyainak (Kas­tenzimmerung), maguk pedig az egyes padlósorok zsámolyoknak (Kasten) hívathatnak, akképp megy véghez, hogy mind a fekvény­be, mind a függménybe padlyukak vésetnek, melyekbe vízirányt peckek illesztetnek keresztül, később deszkával padoztatnak ki. Ha a fekvény vagy függmény, vagy mind a kettő porhó, rövidrostos, Delius minden ilyes hegytámaszokat, melyeknek rendeltetésük a bányamfvelés különböző körülállásaira nézve sokféle, célja pedig mindig valami vagy szirt­tereh viselése, csak a régi bányászok szokására szorítja, azt állítván: hogy a mi időnkben az ácsolás tökélesedése szükségtelenekké teszi. Mégis sok helyen lát­tam a körmöci bányákban ilyes érchagyományokat, sajnálva képzeltem bennök heverni a kincset: míg vezetőm fel nem világított, s meg nem mutatta, hogy oly tereh fekszik rajtok, milyet semmiféle gerenda nem lenne képes viselni, s így a kincs bennük hasztalan nem hever. [28 Jelenleg.

Next

/
Thumbnails
Contents