Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Kacskovics Lajos, a földtudományok első akadémikusa (Tóth Álmos)

alighanem abban kereshetjük, hogy a Pallas és az adataira épülő kiséletrajzok egy nagyon fontos tényről nem tesznek említést. Az Emlékbeszéd írója ezt így fogalmazza meg: „E kirándulásban [Selmecbányán] való részvétel képezi tagtársunk életében azon mozzanatot, melynek hatása alapján később (1837-ben) ezen társaságnak [MTA] tagjává választatott." Azaz Kacskovics az MTA első „bányász" tagja. S ez még akkor s igaz, ha akadémiai székfoglaló beszédében már új érdeklődési köréről, a kisdedóvó intézetekről, s nem a bányászatról, a bányász-szaknyelvről szól. Érdekes tény, hogy még évtizedek múltán is kíváncsisággal fordul a geognózia tudománya felé: az Akadémia kézirattára őriz egy kis levélkét (1866), amellyel Arany János - főtitkári minőségében - Kacskovics „ásás közben talált kövületeket tartalmazó" csomagját átküldi Szabó Józsefriek, a magyar geológia „atyjának". Kacskovics világosan látta műve jelentőségét: „...tudományok' magyar éghajlatán e' tárgyban eddig még valami figyelmet érdemlő munka meg nem jelent... " Egyet kell érteni vele. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület a 2005. évet Szentkirályi Évként a „magyar bányatan alapítójának" szentelte. Kacskovicsnak „Az alsó-magyarországi érczmívélésről" c. műve Szentkirályiénál majd' másfél évtizeddel korábbi, bár kétségkívül kisebb terjedelmű írás. E munka, és egyáltalán Kacskovics egész életműve figyelmünkre és tiszteletünkre érdemes. Több, a mának s a jövőnek szóló „üzenetet" hordoz. Csak néhányat idézve: „az erkölcsi és anyagi erő kifejtésének szent érzete", „az alapos nevelés és okszerű gazdaság" igénye, „a hazaszeretet". Selmeci tartózkodása alatt „Idejének nagy részét olvasgatásban, s bányász-műszavak gyűjtésében tölte. S sokáig rejté szívében a hév vágyat, vajha a bányavidék magyarítására történnének lépések... " — írja 1831-ben, az akadémia „titoknokához" intézett levelében. A „nyelvbővítés... fő célja értekezésemnek" - mondja; a Tudományos Akadémiának is ez volt az egyik kinyilvánított célja. A sumér-akkád szövegekből tudjuk: a teremtés után az Úr elsőként a névadással foglalatoskodott. Aminek a nevét ismerjük, afölött ugyanis hatalmunk van. A kortársak jól látták: a hazai bányászat tényleges magyarításához az út a