Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Kacskovics Lajos, a földtudományok első akadémikusa (Tóth Álmos)

szakterminológia magyarnyelvűségének megteremtésén át vezet. Mélységes mély a múltnak kútja: kézenfekvő, hogy az első szómagyarítók műszaki szakemberek, bányamunkások voltak. Kacskovics természetesen nem tekinthető a legkorábbi nyomtaposónak, de az úttörők egyikét tisztelhetjük személyében Az idézett lexikon-szövegben említés történik a „bányászati törvényjavaslat szerkesztésében" való részvételéről. Ez jelentheti az 1841. évi, meg nem alkotott, vagy az 1857. évi - az országgyűlés által el nem fogadott, de császári pátensként kihirdetett - bányatörvényt is, az előbbi nagyobb valószínűségével. Mint arra Székely Lajosnak a magyar bányász-szaknyelv történetét bemutató írása (BKL Bányászat, 106. évf. 1973. 11. sz. 780-785. old.) is utal: Kacskovics tagja volt a negyvenes években az akadémia ún. szótárfelülvizsgáló bizottságának is. A most könyv alakban kiadott mű a Tudományos Gyűjtemény 1831-32. évi köteteiben (szerkesztette Vörösmarty Mihály), 5 részben, összesen 140 (kb. A/5) oldal terjedelemben jelent meg. Ékes magyar nyelven íródott. Érdekes párhuzamosságok, gondolati találkozások figyelhetők meg Kacskovics és Szentkirályi Zsigmond munkáiban. Táblabíró ősök, Széchenyi István nagy hatása, bányász műszavak gyűjtése, magyarítása, akadémiai levelező tagság (1837, ill. 1845), Delius ismerete és tisztelete, országgyűlési követek, mindketten harcolnak a magyar nyelv használatáért, a bányászat széleskörű megismertetéséért. Kacskovics a jó köztisztviselő mintaképe is: igyekszik minden érdemi döntés előtt az illető szakmát lehetőség szerint kitanulni. Az e lapokon újraközölt értekezés - a kor viszonyait figyelembe véve - széles olvasóközönséghez jutott el. (A Tudományos Gyűjtemény - mint az Akadémia havonta megjelenő folyóirata - előfizetői között az uralkodótól kezdve mindenki ott volt, aki akkor „számított".) Tényleges hatását megítélni nem tudjuk, de bizonyára az újdonság erejével hatott. Önálló mü-e a Kacskovicsé?- tehetjük föl a kérdést. „Munkámnak rendszere nem az, mellyet a ' Selmeczi Akadémia követ... "- írja. A nagynevű selmeci professzor, Delius hatása természetszerű-