Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - Ékzet s tér

Ékzet s tér (Stollen und Strecke) §76. Ékzetnek (Cuniculus, Stollen) oly hegyes csonka ék vagy paralellogramm alakú üreg neveztetik, mely szabad ég alól kevéssé menetelesen, emberkéztől vájatva nyúlik a hegyoldalba: térnek

91 pedig (meatus subterraneus, Strecke) minden földalji mesterséges nyílás, mely nem a szabad [ég] alatt végződik, s ez rendeltetésére nézve különféle nevezetet vészen fel. Az ékzetnek szabad ég alatti kezdete annak szádalatját (orifícium cuniculi, Stollens Mundloch), alsó színe talpát (Sohe), felső színe tetejét (Fürst)

92

, oldalfalai oldalait (Ulmen), s földalji végzete műszínét

93 (Stollensort) képzi. Ennek is, valamint a térnek különböző célzati vágynak, t. i. vagy némely fellelt erek nyomoztatnak, vagy valami bányaműben a levegő forgásba indíttatik, vagy földalji vizek csapoltatnak le, vagy a kitakarítás könnyíttetik általa. Az első esetben kereső (cuniculus indagatorius, Schürf- oder Suchstollen), a másodikban szellő(Wetterstollen), a harmadikban vízékzetnek, csapolóékzetnek vagy csatornaékzetnek, s e két utolsóban közönségesen örökösi ékzetnek (Cuniculus haereditarius, Erbstollen), a negyedikben takarítóékzetnek (Förderniszstollen) hívatik. Meg kell azonban jegyezni, hogy ugyanegy ékzet az elészámoltak közül többrendbelire is használtatik, s egyszerre nem csak a vizeket csapolja le, hanem friss léget is hoz, s mindemellett általa majd vadfaj, majd érc takaríttatik ki. 91 Tér = bányatérség. 92 Helyesen First, főte. 93 A munkavégzés, a fejtés helyét.