Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről

capitalis orgialis merces), s a munkások fejalkványosoknak hívatnak, bérük pedig fej'alkudíj (Hauptgeding). §72. A munkások serkentésére minden műszínre (Feldort) - azon helyére a munkába vett aknának, ékzetnek vagy egyéb térnek (Strecke), ameddig ez ki van vájva, s ahol munka által tovább folytattatik -, legalább két hever állíttasék munkába; s az ily külön-külön műszíneken dolgozó munkásösszesség egy-egy műtársaságot (eine Kühr) képez, s külön-külön számmal jelentetik, p. o. Iső, 2dik számú. A munka bére mind a szakmányosokra, mind az alkványosokra nézve a körülményekhez méretik, tekintetbe kell venni a munkának minéműségét: vajon a kövezet kemény-e vagy puha, nedves-e vagy száraz, leveles vagy egész; a munkának milyenségét: vajon a munkás tetőtörésen dolgozik-e (Übersichbrechen) vagy lemélyezésen (Abteufen); végre a levegőnek tisztaságát vagy romlott voltát. Az alkudíjnak felszámolása minden kéthétben újíttatik, amidőn az illető bányatiszt - többnyire [a] szakmánymester segédje (SchichtenmeisterAdjunct) - minden müszint bejárván (befahren*), az alkványt betudja (Geding abnehmen). Az alkványbetudás pedig ekképp mén véghez: előrebocsátván azt, hogy minden aknának, ékzetnek s térnek ásatásakor meg van határozva szükséges tágassága, ennek kikezdésén az említett bányatiszt a műszínt megkopogtatja (beklopfen) a kő mivoltának kikémlése végett. Ezután a müszín kezdetét egy oldalkőbe vert faszögnek megjelenése mellett - mely alkványjegynelc* (Gedingstuffe) neveztetik -, a kő Ezen mondások: „einfahren, die Grube befahren" - bejárni a bányába, a bányát bejárni, „nachfahren" - a munka után járni, vagy utána járni a munkának, onnan veszik eredetüket, hogy rcgcnten kétkerekíi szekéren szoktak a bányákba járni, s most nem csak az ékzet általi gyalog-bejárásra, hanem az aknamászásra is (steigen) megtartotta a bányásznyelv. Az alkványjegynek szentsége hasonlít a rómaiak határ-istenükéhez, melynek készakarti megsértése, azaz elváltoztatása a hevernek kényszervesztését vonja maga után. [A jegy itt jel értelemben szerepel.]