Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Második szakasz. Az érckeresésről - A telepesekről - Az iszapmű kereséséről - Felkérésről s adományról

aranymosás és a bányamíveléshez némineműképp tartozó vízmedrek, malmok, huták, égalatti épületek sat. eredetileg felkérés s törvényes adomány szerint szerezhetők: úgy minden törvény nem akadályozta személyek - magukat a külföldieket ki nem véve sikerrel folyamodhatnak felkérőlevéllel az illető bányabírósághoz §56. A felkérőlevélnek megkívántatóságai közé tartoznak: lször, hogy a próbajel egyszersmind bemutattassék; 2szor, német nyelven adassék elé, éspedig az értalálóra nézve harmad, aranymosóra 14ed napra, örökösi ékzetesre (cunicularius haereditarius, Erbstöllner), ha munka közben ércérre talált, 6 hét alatt: mert aki által megelőztetik az időben, megelőztetik a jogban is; 3szor, az írott felkérőlevélben, mely a szóval előadott felkérés után is okvetetlen szükséges, ki legyen jelölve a táj és hely, melyben a felkért tárgy fekszik; valamint 4szer, a felkérésnek helye, ideje sat. Mindezek oly megkívántató tulajdoni a felkérőlevélnek, melyek alól maga a Felség sincs kivéve, midőn királyi Bányakamarája részére az illető tiszt által kíván szerezni valami bányarészt vagy bányamüveket. * Csupán az örökösi ékezet (cuniculus haereditarius, Erbstolle) szokott a kamaragrófi hivatalnál felkéretni. Jurievich, Inst. Juris Metallici, lap. 76. (a) A felkérőlevélnek német formulája az Alsó-Magyarországi Főkamaragrófi Hivatal útján Selmecről 1753dik esztendei július 9kén közlött királyi resolutio szerint magyarul így hangzanak: „0 Római Császári, valamint Magyar, Csehország Királya Felségétől, az én legkegyelmesebb országos és bányafejedelmemtől felkérek, s esedezem alólírt, mint feudatarius, az úgynevezett bércben magamnak egy ékzetet vagy aknát a hozzá tartozandó mértékkel egy kiharapózó p. o. ezüst vagy ónérre, minden szokott joggal s igazsággal adatni. Selmecen, augusztus 25-én 1831. esztendőben. N. N. mint feudatarius". Azonban az 1793. esztendei szeptember 2-án költ kir. resolutio szerint meg kell benne azt is jegyezni: vajon a szomszédságban vannak-e már bányabirtokok, s királyi (fejedelmi) szabadban fekszik-e, emberemlékezetén túl vagy nem régtől elhagyatott, milyen nevet kíván a bányaműnek adni sat. Lásd Institutiones Juris Metallici Hungarici, auctore Josepho Jurievich de Tuol. Zagrabiae. 1822. §.63.