Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Második szakasz. Az érckeresésről - Az eredeti keresésről

ténvén, a szükséges eszközöket, úgymint fát, ásószerszámot sat. megszerzi, a helyszínre hordatja, s a keresésnek bizton indulhat. §40. A régi időkben, midőn bányamívelésünk dicső királyaink s ősi törvényhozóink atyáskodó intézetei közt még kisdedi bölcsőben ringott, s minekelőtte a babonás vélekedéseket s rémleteket

61 alapos bányamérnöki s földismereti igazságok váltották fel, az érckeresés kutavesszőknek

62 (kutatóvessző, virgula furcata, WünschelRuthen) csába segedelmük által ment véghez. Ezen kuta- vagy kutatóvessző mogyorópálcából készült kettős gyenge ág vagy drótfonat volt, mely állítólag mindennemű színércből ugyanegy nap, bizonyos órában s különös szertartással vonatva s fonatva készült. Eszerint keresték fel ősi bányászaink az ereket, eszerint határozták el mélységüket, vonulásukat, ami nem volt egyéb szemfényvesztésnél: mert ki határozhatja meg ezen színérckeveréki drótnak különféle tartalmú s nemű erekhez való viszonyát**? Más utaink vannak már az érckeresésben, s biztosabb kalauzt követünk a földismeret, földalleírás s bányamérnökségnek alapos és régi tapasztalással erősített állítmányiban. Minekutána pedig fentebbi említésem szerint az érckeresésnek két fő ágazatai vágynak, először szólunk Az eredeti keresésről §41. Ami az eredeti, azaz friss hegyekben célba vett érckeresést illeti, ha a mívelni vágyó

63 (der Baulustige) nem véletlen talált az ér * Articuli Montanisticae Deputationis arlo 67. 1791. ordinatae. Art. VITÍ. 61 Félelmeket. 62 Varázsvesszőnek. Lehmanns Einleitung in einige Theile der Bergwerks-Wissenschaft, lap 15. 63 Bányavállalkozó.