Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)
Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Második szakasz. Az érckeresésről - Az eredeti keresésről
kiharapózására, hanem nyomozni való szándékkal indul valami ismeretien hegyvidék felé, mindenekelőtt azon jelekre függessze figyelmét, melyek a rejtett ereknek vagy telepeknek hihető vagy kétségtelen hollétükre mutatnak. Ugyanis először válassza meg jól a kutatandó hegyet külső alakjára nézve, annak fekvését s bizonyos világrésze felé irányzó vonulását, hogy nem csak azt tudhassa meg: vajon fokozat-e vagy középbérc, hanem a rejtező ereknek földalatti irányukat is, melyek tudniillik többnyire a hegynek irányával tartanak. A bérc fokozatját legkönnyebb megismerni: ez különféle szakadozott s általmérőjükben nemigen vastag, keskenyhátú dombokból áll, kőrétegei pedig durvák. Ezeknek völgyeit követve a középbércre jutni, hol már jobban összefüggő rétegekre lelni, a hegy általmérőjére nézve vastagabb, a kövezet finomabb: itt kell kezdeni az érckeresést. §42. Régi bányászi szabás 64 , hogy a szép szelíd bércek a meredekek s darabosaknál inkább választassanak; oka az: mivel először azokban hosszabb vonulású, mélyebb s vastagabb erek tapasztaltattak, másodszor, mivel ennél fogva a bányamívelés több századokra terjedhet. Valamint azonban semmi szabás, úgy ez sincsen kivétel nélkül, minekutána a meredek s darabos hegyekben is találtattak már szép erek, melyeknek a keresésre s mívelésére nézve azon kedvező tulajdonuk van, hogy a kebelükbe rejtett kincshez a költséges aknaásásnak megkímélése mellett ékzet 65 (Stolle) által is juthatni. §43. A hegyalaknak vizsgálata után a kereső ásványász a völgy patakjához járul, ennek partjain szemügyre veszi a szakadványokat: 64 Szabály. 65 Ékzet = tárna, vágat (a tárnák régi alakjáról).
