Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Második szakasz. Az érckeresésről

Második szakasz Az érckeresésről (Indagatio, Schürfung) §39. Érckeresés

59 által azon készületeket értjük, melyek valami érnek, rostnak, székmünek, telepnek vagy egyéb föld s szabad [ég] alatti bányaműnek feltalálására vezetnek. A keresésnek tárgya vagy még egészen ismeretlen ér, vagy már egyrészt ismert, melynek csupán folytatott vonulása nyomoztatik. Az első ismét vagy már mívelni kezdett, vagy egészen friss bércben történhetik. Erre nézve, minekutána több élő törvények értelmében, jelesen pedig Iső Lajos egyetlen törvényének 13dik, Zsigmond 3dik törv. 13. Iső, Mátyás 6dik törv. 49. cikke szerint a földszint s földalatt találtató mindennemű ásványok (kivévén az opálokat, kőszent és a közönséges ércetlen kő- s földnemet) fejedelmi jogok közé tartoznak, azokat felsőbb engedelem nélkül nem csak mívelni, hanem keresni is tiltva van; nehogy tehát a keresni s mívelni vágyó polgár vagy külfi a felhozott s egyéb törvények s rendszabások büntetéseibe botoljék: mindenekelőtt köteles az illető bányamestertől (Montium Magister, Berg Meister) keresésengedelmet

60 (Licentia indagandi, Schürf Licenz) kérni; kijelelvén kérőlevelében a helynek, hegynek, völgynek sat. nevét, ahol valami eret, rostot s t. effélét kíván keresni. A bányamester, nem tekintvén a helynek birtokosát, minden késedelem nélkül tartozik a kívánt keresőlevelet (Schaeda indagatoria, Schurfschein) a folyamodónak kiadni, s ez, ha nem tulajdon birtokában fekszik a kutatásnak (keresésnek) tárgya, a keresőlevélnek vétele után az illető földesúrnak csupán egyszerű jelentést teszen afelől, hogy telkét törvényes kárpótlás mellett fel kívánja ásni. Ez megtörMa: érckutatás. Kutatási engedélyt.