Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Első szakasz- Földalleírási előismeretek - Iszapművekről

érce, hímnő (Zinngraupen, stannum ochraceum androginum) és kövecses mágnes vasa

57

. Azonban találni bennük különnemű drágaköveket is. - Mivel olyas völgyeken, hol iszapművek feküsznek, majd' mindenkor patakok folynak keresztül, innen világos, miért találtatik több folyókban arany. Ezek t. i. hóolvadáskor vagy nagy esőzések után kiáradván, sebesebbek lesznek, irányukat partjaikkal változtatják, s azért az iszapművekből több részeket ragadván el, aranytartalmúakká válnak. Ennélfogva nem mindig következés, hogy amely tájon aranyos a folyó, ott aranyeres hegyekre is lelhetni. §38. Az iszapművektől különböznek a hasábok, szakadványok

58 (Geschieben), melyek nem egyebek, hanem a színföld s kövezet közé vegyült egyes ércdarabok, melyek felhőszakadások s egyéb hasonlóan ragadozó hegyi folyók által az erek kiharapózásaiból elszaggatva víz közt a völgyekbe gördülnek. 5? Ónmorzsa. Kövecses mágnes vasa = vasérc-fajta. Hegyoldali tömbök, hegylábi törmelék.