Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Első szakasz- Földalleírási előismeretek - Iszapművekről

toktól egyébképp, mint az elébb leírt különféle, egymáson fekvő föld- és kőrétegek által, melyek t. i. az eres bércekben sohasem találtatnak. A telepműveknek szinte van kiharapózásuk

52

, amit a német bányászok itt nem „Ausbeissen" szóval fejeznek ki, hanem „Einschieszen des Flötzes". Ugyszinte van függő s fekvő kövezetjük, amit, mivel többnyire lebegve feküsznek, különbség kedvéért a németekkel fedélnek (das Dach) s talpnak (Sohle) nevezhetjük. §36. Gyakran jön elő oly eset, hogy a telepműveken rendes erek és rostok vonulnak vagy esnek által, amikor az fekvéséből is eltaszíttatik, s egy része feljebb, a másik lejjebb szokott esni. Dy esetben a telepek ugrálnak (die Flötze machen Sprünge), ezen átható

53 rostok pedig cseréknek (Wechsel) neveztetnek. Hasonló cserék többnyire vadak, s magukat a telepeket is bizonyos távolságra nemtelenítik. Megtörténik mégis néha, hogy a talpazaton (Liegendgestein) nemesednek, de nemes részük egészen el van különözve a telepműtől. Iszapművekről §37. Iszapmű

54 (Seifenwerk) által oly homokos és kövecses réteg értetik, mely a színföld alatt valami völgyben a hegy lábánál találtatik; a völgy hosszában gyakran nagyobb messzeségre húzódik; egyszersmind pedig elszórt és réteg közé vegyült színérc- és ásványrészeket foglal magában. Mindaz, amit a bányászok eddig iszapművekben találtak, termékarany, termék kéneső

55 vagy ennek Ma: kibúvás. Áthatoló. Torlat. Terméshigany.