Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Első szakasz- Földalleírási előismeretek - A telepekről

kor a mészkő az első réteget foglalja el a színföld alatt, s aztán következnek a homokosak s agyagosak. A telep fölötti utolsó réteg közönségesen kemény táblapala (Schistus, ardesia tegularis), amely fedélkőnek (Dachstein) neveztetik, mert fedelét képezi a telepnek. Ezután jő néha még egy vad táblapala-réteg, mely lyukkőnek (Lochstein) hívatik, s csak aztán következik a való telep. Azonban találni oly telepes bércet is, hol eme rend meg van fordítva, s ahol a fedélkő mindjárt a színföld alatt kezdődvén, az egész függményt maga képezi, a mész-, homok- és agyagrétegek pedig az érctelep alatt feküsznek. §34. A tapasztalásból tudni, hogy a telepmüvek csak némely ásványokat foglalnak magukban. Nincs példa aranyos vagy eines telepekre; az ezüsttelepek igen szegények szoktak lenni, s ezekben is az ezüst nem magányosan, hanem rézásvány közé vegyülten találtatik. Ónércet szinte ritkán lelni bennük. A telepi rézércek közönségesen szürke, fekete vagy kékes táblapalából állanak, melyekben rézkova

50 (Kupferkiesz), néha aranyenyv (Kupfergrün, Cuprum ochraceum chrysocoUa) vagyon finoman bevésve vagy hasogatva. Csak olykor lelni a táblapala alatt a talpon (Sohle, a telepek fekvénye) érctáskát, puha, morzsás, különféleképp színzett (gefárbt) rézkovából. §35. Noha pedig a telepmüvek többnyire lebegők vagy csekély görbedezésűek; vannak azonban olyanok is, melyek a hegyoldal alatt rendesen vonulnak és hajolnak, s mind vonulásuk a kompasz által, mind pedig hajlásúk garádmérő

51 (vagy garádbolt, Gradbogen) által meghatároztathatók; nem is különböznek ezek az erektől és rosZay Sámuel Mineralogiájában a kalkopirit neve (helyesen rézkovand). 51 Dőlésszög-mérő.