Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Első szakasz- Földalleírási előismeretek - Az erekről, rostokról s szekérművekről

végképp megszakadnak. A függményi s fekvényi kövezet összecsatolódik, egy kövezetté vál[ik], és véget vet az érnek és rostnak. §25. Ami eddig az erekről és rostokról mondatott, mindazt többnyire székművekről is lehet érteni, mert a székmű nem egyéb, mint egy igen vastag s nem messze vonuló ér. A székműveknek tehát szinte

48 bizonyos vastagságuk, mélységük, esésük és vonulásuk vagyon; s akik ezen tulajdonukat a székművektől megtagadják, azok a székművek ismeretét összekeverik a buckáéval. §26. Eddig a kövezeti nemesedésről, most a vonulásiról. Valamint azon rostoktól minden jót remélhetni, melyek az érhez nőnek, vagy hegyes szegletben velük összejőnek; úgy ellenben tapasztalásból tudni, hogy a keresztrostok, melyek az eret egyenes szegletben folyjak keresztül, ennek több tekintetből ártalmasak. Ha rohadt hegyfajjal (vadfaj, Bergart) vannak tömve, nemtelenítik az eret. Azonkívül az ér ilyes keresztrost által a függmény vagy fekménybe eltaszíttatik, s akkor azt mondják, hogy a keresztrost az eret általvetette (die Kreutzkluft hat den Gang überworfen). Az is gyakran megtörténik, hogy az ér általa elszakad, s eltűnik. Azért a bányász nem kedveli a keresztrostokat. Kevesebbé lehet félni az odanőtt keresztrostoktól; ámbár néha nem csak vonulásában, hanem hajlásában is eltaszítják ez eret, főképp a lebegve általeső keresztrostok, melyek azt szinte a fekvénybe vagy függménybe vetik által. §27. Az erek sokszor el is nyomatnak (werden verdrucket). A fekvő és függő kövezet annyira összeszorul, hogy az érnek vagy igen cse48 Szinte: itt és a mű egészében többnyire szintén értelemben használja a szerző.