Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Első szakasz- Földalleírási előismeretek - Az erekről, rostokról s szekérművekről

nyászt öntapasztalása tanítja. P. o. egy bércben kvarcot (szemölcsöset), másutt egyéb kőnemet tartanak ércanyának

46

. De nem csak az érnek, hanem a függmény- vagy fekvénynek kövezetfajából, színéből s egyéb tulajdoniból is szoktak okoskodni a bányászok, s előre megjövendölik az érnek következő nemesedését vagy nemtelenedését. §23. Némely erek s rostok mindjárt a színföld alatt kezdenek nemesedni, s az ércek mindjárt a fü alatt feküsznek. Mások ellenben csak bizonyos mélységben ércesek (erzhaltig), a szabadon egyedül üres kvarccal, jegezettel (spáttal), közagyaggal (Thon), iszapfölddel (Lette) s egyéb hasonló érnemmel harapóznak ki; gyakran kövecses mágnes vasával is (Eisenstein, ferrum magnetes glareosum), vasszénnel (Eisenbrand). Ez utolsó gyakran történik, s innen eredt ama régi bányász közmondás: „Nem jó bányamű, ha nincs vaskalapja ".

4? (Es ist kein Bergwerk nie so gut, es hat denn einen eisernen Hut.) A tapasztalás tanítja, hogy többnyire azon erek s rostok, melyek mindjárt a színföld alatt nemesednek, nem nagy mélységre folytatják nemességüket: ellenben amelyek csak bizonyos mélységben kezdik nemességüket, azzal lejjebb is tartanak. A leggazdagabb s nemesebb ércek közönségesen a bérc középmélységben, s innen a szabad [ég] felé tanyáznak. Ezen alul a legvastagabb s legnemesebb erek is szegényednek, durvulnak, s több idegen nemű s nemtelen ásványrészekkel keverednek, vagy egészen elvadulnak. §24. Továbbá a köztapasztalás szerint bizonyos, hogy az erek s rostok nem végtelenek, hanem mind vonulásukban, mind esésükben 45 Példának okáért. 46 Ércanya = érchordó, ércet tartalmazó kőzet. 7 Vaskalap = oxidációs zóna, többnyire vasdúsulással.