Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Első szakasz- Földalleírási előismeretek - Az erekről, rostokról s szekérművekről

félék. Úgyszinte annak is vannak ismertetőjelei, midőn az érc fogyni kezd, s az ér elvadul, elfajul. §22. Általánosabbak a nemességnek s gazdagságnak azon jelei, melyek az érnek fekvésében, vonulásában, odanö vesében sat. alapodnak

42

, s melyeket a bányamérnökség segedelmével könnyebben kitudhatni. Két ér, mely nagyobb terjedésre együtt vonul, néha egymáshoz közeledik, s végre egy éles szegletben oly közel jő egymáshoz, hogy tökéletesen össze is nő. Ezután pedig vagy együtt maradván messzére egy eret képez, vagy ismét elvál[ik], s előbbi vonulását követi. Midőn valamely két szomszéd ér imígy összenő (zusammenscharren), vagy meg szokott nemesedni, vagy még nemesebb leszen. Ha több ér sereglik ekként össze, akkor azt mondják a bányászok: „Az erek nősznek"

43 (Die Gänge rammlen). Hasonló történik bányászi tapasztalás szerint az odanőtt fekvényi s függményi rostokkal, melyek ilyes esetben többnyire nemesednek; főképp, ha már azelőtt is nemeseknek találtattak. Ellenben ha rohadt

44 rostok nőnek az érhez, ezek az eret nemtelenítik (verunedlen). Olyas erek is jőnek elő, melyeknek azon pontjukon, hol valami rost nő hozzájuk, ércbucka találtatik, s csak ezen túl kezdenek nemesedni, holott elébb nemtelenek valának. Ahol a bérc szelíden süllyedez (sanfte Sinken machet), azaz hol a bércnek keresztzávorai (Kreutzriegel) közt annak hátán kis öblök (Gründe) csatolódnak össze, ott ezen süllyetegekben az ér gyakran igen nemes, vastag, és gazdag. Némely egyes bércekben nem keveset következtethetni az ér nemesedésére a kövezet s érfaj neméről, amint t. i. a helybeli báAl apuinak. Az erek nősznek = egyesülnek. Rohadt rostok = értéktelen rostok.