Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Első szakasz- Földalleírási előismeretek - Az erekről, rostokról s szekérművekről

Ha az érc az érben tiszta, s minden érfajkeverék nélkül való, akkor termékércnek* (gediegen, derb) nevezik; ellenkező esetben, midőn az érfaj közé vésve vagy hintve találtatik, hasogatottnak, hasábosnak (eingesprengt). A bányász különbséget teszen a termékérc (gediegenes Erz) és termék színérc** (gediegenes Metall) között: termék színércnek egyedül azon tiszta aranyat, ezüstöt vagy rezet hívja, mely minden egyéb érckeverék nélkül magányosan s színérc (metallum) alakban találtatik az erekben és rostokban. §20. Sok erek oly tulajdonúak, hogy midőn a függmény s fekvény között szélesednek, nemességüket elveszejtik; az erek az érceknek eltűntük mellett vagy csupa vadfajjá

41 válnak, vagy ami gyakrabban történik, legalább szegényednek színérci tartalmukban: s ha míg keskenyek valának, tisztán törtek, ezután hasogatva jelennek meg. Ahol ellenben az ér ismét keskenyedik, többnyire nevekedik gazdagsága is. Azonban megtörténik olykor, hogy az ér hasat képez (er machet einen Bauch), azaz bizonyos kisebb távolságra egyszerre kitágul; s ily has közönségesen legjobb ércekkel bővelkedik. §21. Majd' minden érnek vannak bizonyos ismertetőjelei, melyekből hihetően következtethetni az ércnek közeledését; a vad közök, midőn általtöretnek, többnyire mindenütt változtatják kövezetjükben vagy érfajukban alkatjukat s színüket. Ezen ismertetőjelek mindazáltal csupán tapasztalásból meríthetők, mert minden bércben más* A sárospataki ásványász termésércnek hívja. [Ma is termésércet - rezet, aranyat - mondunk.] Dr. Kovács a metallumot mássalnak nevezi. [Minden bizonnyal a massa - tömeg, kohó - szót kell keresni benne.] 41 Vadfaj = meddő ásvány, kőzet.