Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Első szakasz- Földalleírási előismeretek - Az erekről, rostokról s szekérművekről

ezen szabad [ég] alatti, vagy legalább, ahol nem kopár a hegy, a színföld alatt közvetetlen található része az érnek annak kiütését, kiharapózását (Ausgehen, Ausbeissen) teszi. §15. Az erek s rostok különféle érces és érctelen kö- s földnemet foglalnak magukba. Azok, amelyekben akár tiszta, akár valami kőnemmel vegyes érc találtatik, nemeseknek (edle), a többiek vad ereknek s rostoknak

38 (taube* Gänge und Klüfte) neveztetnek. Az érbeli kő faj ok mivoltából következéseket lehet húzni annak közel vagy távol nemesülésére, s ennélfogva ha az ér vagy rost a nemesülésre jó reménnyel biztató kőfajból áll, delinek (gestaltig), ellenben pedig nem-delinek (ungestaltig) mondatik. Vannak olyan rostok is, melyek vagy eredetiképp odvasak, vagy puha földnemű foglalatjuktól víz által kiüríttettek; az ilyenek nyílt rostoknak (offene Klüfte), vagy ha vízzel vannak tele, vizes rostoknak (Wasserklüfte) hívatnak. §16. Azon kövezet, mely az ereknek állató részét teszi, s melyben az ásványok (általán) szoktak találtatni, érfajnak (Gangart) mondatik. E között az arany székére nézve legbecsesebb a jegezet (spatum) s [a] szemölcsös

39 (Quarsum).** A hegynek egyéb részei, melyek a függményt s fekményt alkatják

40

,7wggm<?/ry/ sfekvényi, vagy függő s fekvő kövezetnek (Hangend- und Liegendgestein), másképp vadonfainak (Bergart) neveztetnek. Ma meddő ereknek mondjuk. Lehmann ezen szót, „taub" gyakran „wild"-del váltja fel. Einleitung in einige Theile der Bergwerks-Wissenschaft v. Johann Gottlob Lehmann . Berlin, 1751. ,9 Jegezet és szemölcsös: valószínűleg kristály-félék (pl. kalcit, kvarc). "* Lexicon Mineralogicum Enneaglottum. Auctore Michaele Kovács. w Alkotják.