Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Ötödik szakasz. Az égalatti vagy naponvaló készítésről - Némely egyéb iszaplásmód

litem - a hosszú zsilip karcolatain felakad. A fejtő (Goldauszieher) a hosszú zsilip kifolyása alá illesztvén válteknőjét, a gyermekkel minden aranyiszapot belesepertet, s miután itt újan

234 megülepedett, a moslékos vizet leönti, a sepredéket pedig többször felöblögetve addig veregeti hátrafelé, míg a tiszta arany ottan összegyűl. S ez neveztetik tulajdonképpen aranyfejtésnek. A kifejtett tiszta aranyat mindaddig gyűjtik egy bádogberbencébe, míg tetemesebb mennyiség nem nevekedik belőle, ami aztán, hogy minden mocsoktól elválasztassék, kénycsűbe

235 dörzsöltetik (wird eingerieben). A rövid zsilipben iszapodott zavar

236 két részre osztatik; egy[ik] fele visszamegy a hosszúba, másik, mint csekély aranytart[alm]ú, a kohókba. A bedörzsölendő arany megméretvén, kétannyi mennyiségű kénesővel vegyítve addig ke vertetik, míg a keverék tésztaforma tömeggé nem válik. Ez egy vászonrongyon részenkint átfacsartatik, hogy a kéneső nagyjából átszökjék; az által facsart kéneső újonnan őzbőrön hajtatik keresztül. Mivel pedig mindemellett is kényesülve vegyes marad az arany sajtgalács,

237 szükség[es] azt egy tűzpadon, s különös evégre készült edényben kiégetni, s így tisztul tőle végre meg az arany, mely ezután egyenest a kir[ályi] beváltásba jő. Némely egyéb iszaplásmód §166. Lágy lisztnek iszapolására különös ajánlani a seprűpadbeli (auf den Kehrherde) munka, mely több zsilipzetekkel készült, egyébként a köziszappadokhoz igen hasonló kettős padokon történik. Újból. Kémcsőbe? Leülepedett zagy, iszapos víz. Higanytartalmú marad a textílián, illetve őzbőrön átsajtolt aranygalacsin, szakszóval amalgám keletkezik; az arany kinyerésének ezt a módját amalgámozó eljárásnak nevezték.