Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Ötödik szakasz. Az égalatti vagy naponvaló készítésről - Az aranyfejtésről

ványbeli (aus dem Schlammsumpfe) nehezen mosódik fel a göröngyösben, azért ilyen iszaplás közben izgatni

229 kell, ami szinte iszaplógyermekek (Schlämmjunge) által egy kútgémen függő izgóval (Rührholz), vagy csupán a hengerhez kötöttel eszközöltetik. Az aranyfejtésről (Goldausziehen ) § 165. Az aranyfejtés egy zsilipzeten, mely arany zsilipnek, vagy alkatjához képest inkább aranyvályúnak (Goldlutte) neveztetik, s fejtteknyőn (Sichertrog) v. válteknyőn (Scheidtrog) megy véghez. Az aranyvályú egy hosszú s egy rövid csatornából s egy vízedényből áll. A hosszú (15') csatornának ágya keresztül-kocsul

232 van karcolva, hogy karcolataiba annál könnyebben felakadjon az arany; a víz befolyásánál egy része el van különözve pap (Schuber) által. Lejtje eme csatornának 2', a kifolyásnál keskenyebb a torok. A rövid csatornának lejtje lV

2

", közel a befolyáshoz, szinte mint az iszappadokon, tuskók állíttatnak fel. Eme rövid csatorna egy vízzel telt edényen nyugszik, melynek egy oldalán vízlefolyás van a fölöslegnek lecsapolására. A fej- vagy váltekenő egy nyeletlen lapáthoz hasonló széles edény, melynek oldalt két füle van. Szükségesek ezen felül az aranyfejtéshez néhány apróbb szerek is, ú. m. lapocka, seprő, teknőcskék, tölcsér s egy berbence

233 (Büchse). Az iszaplógyermek tehát egy teknő zúzfövenyt öntvén a hosszú csatorna elkülönözött részébe, megeresztik a vizet, a papot l"nyire felvonja, s a mosadékot lapockájával ide s tova keveri. Miután a mosadék elhígadt, azt a rövid zsilipbe bocsátja; az arany - amint emKeverni, mozgatni. 0 Fej tő teknőn. 1 Választó teknőn. 2 Keresztül-kasul. Doboz, szelence.