Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Negyedik szakasz. Tóépítésről és vízvezetésről

Negyedik szakasz Tóépítésről és vízvezetésről (Teichbau und Wasserleitung) §142. Az előrebocsátottakból ugyan eléggé látható, de a következőkből még bővebben ki fog tűnni, mennyi vízfolyam szükséges az ércmívelésre. Boldog ama vidék, hol, mint Körmöcön, minden zugból patak csergedez az erőmüvekre; Selmec, a gazdag ércereknek bő tanyája, noha jelenképp is dúsan adakozik a munkászatnak, ha elégséges vízfolyammal dicsekedhetnék, maga képes lenne országunkat ellátni nemesércekkel, de amennyivel a természet egy részben megajándékozta, másikban annyit tagada meg tőle. Oly helyeken tehát, hol a munkászat folytatására nem elegendő a táji vízfolyam, mesterséggel kell azt vagy távolabbról csatornákon vezetni, vagy tavakba összegyűjtve a hó- és esővizet is műkerekekre használni. §143. Első, amire [a] tóépítésben vigyázni kell, egy arra alkalmas fekvésnek választása. Tónak mindég oly völgy választatik, mely egy gáttal, töltéssel (Damm) elzárathatik; ahol különösen arra kell ügyelni, hogy minél több víz férjen belé, s egyszersmind rövid idő alatt be ne iszapoltassék. Erre nézve a völgy alant a két hegy lábánál tág legyen; felfelé szelíden emelkedjék; a helyek színe

189 ne legyen kövecses vagy agyagos. 189 Helyek színe: helyszínek.