Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)
Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Negyedik szakasz. Tóépítésről és vízvezetésről
Miután az alkalmas fekvés feltaláltatott, az alap vizsgáltatik meg. Az alapnak tökéletesen vízitatlannak 190 (Wasserhaltig), vagy helyesebben vízsűrűnek (vízálló, Wasserdicht) kell lenni. Ennek jelei: ha a kőség kemény, egész, nem odvas, nem leveles, vagy legalább levelei vízirányt simulnak, ha nagyobb csomókba összesült, s vizet át nem itató föveny, pala vagy tonagyag 191 . Mivel azonban a tiszta agyagos és tonos földnem a völgyeken többnyire csak szakonként (Schichtweise) fekszik, s nem hat egész a kemény sziklaságig: azért nem jó elbizakodni benne, hanem átmélyezni (Durchsinken) s a kemény kőségig jól meg kell vizsgálni. Arra is kell ügyelni, vajon a tonréteg feszesen össze van-e kapcsolva a kemény kőséggel: különben céliránytalan volna reá tavat építeni. Ezen tóalap vizsgálata földfúrók (Erdbohrer) által történik. §145. Ha már a tónak mind fekvésére, mind ágyára alkalmas a körülmény, akkor el lehet az ásást, vagy inkább egyengetést annak megkívántató hossza, mélye s szelte szerint kezdeni. Mélysége az elészámolt alap kívántságaihoz, szelte pedig ama magassághoz alkalmaztatik, amilyent a töltés fog kapni, hogy elégséges víz férhessen mögé. Hydrostaticából ismeretes alaptétel az, hogy a víz, amennyi erővel alapjára súlyirányt hat, annyi erővel nyomja az edénynek oldalfalait is. Minél nagyobb tehát a tó víznek mennyisége, annál nagyobb lefelé s oldalt annak nyomása; következőleg annál vastagabbnak kell a töltésnek lenni. Hogy a gát tökéletes erővel hathasson ellene a víznyomásnak, ennek széltét 192 a víznek jövendő magasságához kell alkalmazni. Részei a tógátnak: a. a közepében egy agyagból tömött rész, mely agyagvértnek nevezhető; b. a földbegy (Brust) vagy földtöltés a tükör felé (gegen Spiegel); c. hátsó földVízhatlan, vízzáró. Tonagyag = finomszemcsés agyag. Szélességét.
