Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)
Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - A bányabeli akadályokról
vegyülten eléggé hatnak. Az ilymódon fertőzött lég tisztítására legfoganatosabb eszköz a szellőztetés, mely kétféle: természeti s mesterséges. A lég, mint folyó s rugalmas test, állandó folyásával magától tisztakozik; 168 erre nézve a téreket úgy kell mindjárt a mívelés kezdetén intézni, hogy állandó légcsere (Wetterwechsel) legyen benne, mely semmi körülállástól ne akadályoztassék. A természeti légcserének s bányabeli légforgásnak (Wettercirculation) theoriája azon alapul, hogy a bányának két külön horizontú (láthatári) égalatti nyílása legyen, melyeknek egyikén a szabad lég be-, másikán a romlott kifolyhasson. Tudni, hogy a lég rugalmas (elasticum) test, mely a meleg által kitágul, s hidegben összesűrüdik; nyáron a külső lég melegebb, azért belőlről kifelé, télen hidegebb a földaljinál, azért befelé torlódik: s így a bányában [a] maga útján szüntelen tisztakozik. Kezdetén azonban a bányamegnyitásnak, midőn a legelső akna vagy ékzet vágatik, mindjárt nem eszközölhető ezen kettős légnyílás: ekkor mesterséges léghozáshoz kell folyamodni. §137. Aknaásás közt a természeti légcsere csak bizonyos mélységig tart, ezen túl megreked, és tisztítására légtölcsért kell használni. Tudniillik az akna torkolatja egy léghatlan v. légsűrü (luftdicht) deszkázattal bizonyos mélységre kétfelé különöztetik: egyik felekezetbe súlyirányt egy deszkacső illesztetik, mely felül a szabad levegőt, alul pedig majdnem fenekét érje az aknának. Felső részéhez vízirányt egy tölcsér alakú cső ragasztatik, olymóddal, hogy ez a szél ellen irányoztathassék. Ezen deszkacsövön tehát a friss lég az akna fenekéig hat, és innen másik felekezeten a romlott kifoly. Ha nincs messze a hegyoldal, lehet minden cső nélkül egy ékzettel segíteni, mellyel az akna oldalt fúratik, s a lég mozgásba jő. Ékzetásás közt is a friss lég odáig hat, míg a torkolat tetejétől képzelt vízirányú vonal a müszín talpáig, vagy ha lejtve nyúlik az ékzet, Tisztul.
