Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - A bányabeli akadályokról

míg a torkolat talpától való a műszín tetejéig ér: ezentúl a légkörnyelés

169 felakad, mely akadálynak elmellőzésére a bányász, mint fentebb említtetett, csínnal lejtsen ékzete irányában. - Valahára csakugyan mégis odáig kell neki jutni többszáz öli távolságra, hol a víziránti vonal fej felett, vagy sarkán alul esik, következőleg az ékzet légcseréje megreked: ekkor vagy szelelőaknát mélyezzen be a szabad [ég] felől, vagy ha ez a hegy meredek volta miatt igen nagy mélységbe s tetemesebb költségbe kerülne, légcsövekhez kell folyamodnia: amikor ha elég magas az ékzet, nincs szükség egyéb mesterségre, mint az ékzet fenekén egy légsűrű csatornát vezetni a torkolatig, ezáltal a friss lég egy felekezeten betorlódik, másikon pedig a romlottat kitolja. Ha az ékzet nem magas, akkor a csatorna nem elégséges magában, hanem oly légtölcsért s légcsövet kell a bolton belevezetni, amilyent az aknatisztításnál említettünk. §138. Míg természeti légtisztító eszközökkel élhet a bányász, nem szükség[es] addig mesterséges szereket használni; p. o. olykor egy futamnak

170 a másikkal lemélyezés által, vagy egy térnek a másikkal átfúrás által eszközlött összekötése forgásba indítja a rekedt levegőt. Ily lemélyezések és átfúrások szelelőnek

171 (Durchschläge) neveztetnek. A folyó, sőt friss víz is nagy hasznára szolgál a légtisztításnak; tapasztalni, hogy a vízékzetekben

172 s műaknákban mindig tiszta a levegő. Azonban sokszor időbeli fogyatkozás, tetemes költségek s más körülmények gátolják a természetes szelelők készítését: ekkor mesterséges eszközökhez kénytelen ismét nyúlni a bányász. Légkörzés, légáramlás. 0 Bányajáratnak, vágatnak (Lauf). 1 Ma légakna, légvágat. 2 Vízvágat.