Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

A SZÜLŐFÖLD VONZÁSÁBAN - Újabb adatok Szendrő 16-17. századi irodalmi életéhez

Ujabb adatok Szendrő 16-17. századi irodalmi életéhez A törökdúlás idején nevezetes végvár, Szendrő a történelmi eseményeken túl a régi magyar irodalomban is szerepet játszott/

1} Falai között keletkezett két jellegzetes 16. századi műfaj egy-egy fontos alkotása: a Szendrői hegedős-ének és a Szilágyi és Hajmási című széphistória. (Szerzőik nevét nem ismerjük, ezért az „Ismeretlen énekmondó" és a „Szendrői Névtelen" megjelöléssel illetjük őket.) Viszonylag gazdag irodalmuk van, amelyből az érdeklődők alaposabban tájékozódhatnak róluk.

(2) Mivel bekerültek a Hét évszázad legszebb magyar versei című népszerű gyűjteménybe, a szélesebb olvasóközönséghez is eljutottak. A 17. századból id. Köleséri Sámuel (16341683) református lelkészt, egyházi írót említik a szakmunkák e vonatkozásban, aki 1659 és 1667 között szendrői prédikátor volt. Itt született fia, ijj. Köleséri Sámuel (1663-1732), a későbbi híres orvos-polihisztor, az Erdély római kori bányászatát ismertető Auraria Romano-Dacica (Nagyszeben, 1717) című latin nyelvű könyv és több más mű szerzője

(3) Szendrő vára a 17. században