Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Herman Ottó 1888. évi norvégiai kutatótóútja

Herman Ottó 1888. évi norvégiai kutatótóútja Magyar kutatók távoli, ismeretlen világok titkait faggatták az 1880-as években, így nem meglepő, hogy Herman Ottó expedíciója a civilizált Norvégiába nem keltett az egzotikus utazásokhoz hasonló érdeklődést és visszhangot. Az északi kiruccanás azonban mindenképpen érdemes arra, hogy ne hagyjuk emlékét a feledés homályába veszni: ott a helye utazóink aranykönyx'ében. Bár ötlete szűk szakmai célok érdekében fogant, az „ utolsó magyar polihisztor" nevéhez és alkatához híven több tudományágra kiterjedő megfigyeléseket végzett, melyek némelyike nemzeti szempontból sem volt érdektelen. E tanulmány a kutatóút eseményeinek összefoglalására és eredményeinek rövid értékelésére vállalkozik, abban a reményben, hogy sikerül hozzájárulnia a nagy tudósról alkotott sokszínű kép árnyaltabbá tételéhez. Herman Ottó Herman Ottó (Breznóbánya, ma Brezno, Szlovákia, 1835. június 26. Budapest, 1914. december 27.) hosszú, eseményekben gazdag pályafutásának talán legnagyobb szabású vállalkozására, 1888. évi észak-norvégiai expedíciójára viszonylag kevés figyelmet szentelt az utókor. Életrajzírói, méltatói nem egyforma súllyal, de általában röviden szólnak róla. A Magyar utazók, földrajzi felfedezők (1973) című, egyébként kitűnő és hézagpótló munkában mindössze három mondat jutott „méltatására". Elmaradt a kutatóút 100. évfordulójáról való megemlékezés is 1988-ban. Mindezek együtt indokolják, hogy felelevenítsük részleteit, megvonjuk mérlegét és vizsgáljuk hatását, utóéletét.