Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Schmidl Adolf (1802-1863)

A budai műegyetemre kerülve lehetősége nyílt hazánk kevésbé ismert barlangvidékeinek felkeresésére. 1858-tól 1862-ig az erdélyi Bihar-hegységet tanulmányozta, melynek ő volt az első tudományos feltárója. Schmidl fáradhatatlanul kutatta ki a legveszedelmesebb hegynyílásokat és hegyereszeket, melyek nagyobbrészt még ismeretlenek voltak, sőt több barlangot is fedezett föl". Ez volt utolsó nagyobb vállalkozása. Kutatási eredményeit terjedelmes monográfiában adta közre, melynek megjelenése után egy hónappal elhunyt. Halála évében még két tanulmánya került ki a sajtó alól: az egyik az Abaligeti-barlanggal, a másik a budai hőforrásokkal foglalkozott. Ez utóbbi már befejezetlen maradt. A mellékelt rajzról törékenynek tűnő, rokonszenves férfi tekint ránk. Derűs arca erőt. nyugalmat és magabiztosságot sugall. E tulajdonságai segíthették abban, hogy már túl élete delén szenvedélyes barlangkutatóvá váljon, s 13 évig tartó szorgos munkálkodásával megvesse egy új tudományág alapjait. Emlékezzünk rá a nagy elődöknek kijáró tisztelettel. Irodalom SHAW. T. R.: Adolf Schmidl (1802 - 1863) the father of modern speleology? = International Journal of Speleology, 10. 1978. 253-267. old. SCHMIDL, A.: Die Baradla-tíöhle bei Aggtelek und die Lednica-Eishöhle bei Szilitze im Gömörer Comitate Ungarns. Wien, 1857. 45 old. SCHMIDT G.: Schmidl Adolf. = Vasárnapi Újság, 10. évf. 1863. 51. sz. 462. old. [SCHMIDT G.]: Schmidl Adolf. - Az Ország Tükre, 3. évf. 1864. 28. sz. 325-326. old. Arcképpel. * Első közlés: Természet Világa, 119. évf. 1988. 12. sz. 565-566. old.