Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Schmidl Adolf (1802-1863)

Barlangkutatói tevékenysége viszonylag későn, 48 éves kora után teljesedett ki, amikor igen intenzív terepmunkával közvetlen adatokat és tapasztalatokat gyűjtött a Monarchia akkor ismert fontosabb barlangjairól. Vizsgálódásainak eredményeit mintaszerű publikációkban tette közzé. A halálát megelőző 13 évben gyors egymásutánban láttak napvilágot barlangi tárgyú újságcikkei, tanulmányai és könyvei. Nevéhez fűződik a barlangkutatás szakkifejezéseinek megalapozása, aminek óriási jelentősége volt a tudományág későbbi fejlődése szempontjából. Az akkoriban általánosan elterjedt német nyelv lehetővé tette a szpeleológia egyetemes alapokra helyezését. Első kutatóútjai a bécsi Földtani Társaság, valamint a Kereskedelmi Minisztérium megbízásából a Karszt-hegység rejtélyes föld alatti világába vezettek 1850 és 1853 között. Célja az volt, hogy pontos és megbízható információkat szerezzen a terület barlangjairól és vízrendszeréről egy később elkészítendő tudományos feldolgozás számára. Társával, a helyi születésű Ivan Rudolf bányamérnökkel jelentős feltárásokat végzett a Postojnai-, Planinai-, Skocjani-, Pivka-, Crna-, Kriína- és Predjamski-barlanghan. Szlovéniai kutatásairól 1854-ben számolt be. A nagy francia karsztkutató, Martel szerint ez a mű a barlangtan igazi kiindulópontja, szerzője pedig e tudományág és a tudományos barlangkutatás megalapítója. Schmidl Magyarország területén elsőként az aggteleki Baradtát és a ma Szlovákiában levő Szilicei jégbarlangot tanulmányozta. A bécsi Akadémia kiadványában 1856-ban megjelent a két természeti csodáról írt értekezése. Ez máig a Baradla egyik legjobb ismertetése; összefoglalja a kutatások addigi eredményeit, saját megfigyeléseivel kiegészítve. Az általános részben bemutatja a barlang környékét, a terület karsztjelenségeit, összehasonlítást tesz külföldi barlangokkal. Megállapítja, hogy hosszúság tekintetében csak az amerikai Mammooth-barlang előzi meg Aggtelek föld alatti labirintusát. Bővebben szól állatvilágáról, áttekinti megismerésének történetét is. Külön fejezetet szentel a meteorológiai viszonyoknak, ebben saját méréseit korábbi adatokkal veti össze. 1857-ben publikálta az alsó-ausztriai Ötscher-hegység barlangjait bemutató nagyobb lélegzetű tanulmányát. 1857/1858-ban (ekkor már Budán élt) rövid összefoglalást készített a Monarchia barlangjairól. Ez az első ilyen jellegű szintézis mind magyar, mind pedig osztrák vonatkozásban. Barlangjaink közül a Baradlával, a Lednicével és néhány erdélyi barlanggal foglalkozik. E műve eredetileg előadásként hangzott el a budai Kúria épületében és a pesti Lloyd-teremben, ami azt bizonyítja, hogy Schmidl a tudomány népszerűsítését sem vetette meg. Úgy tűnik, ezen a téren is úttörőnek tekinthető.