Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)
TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Robert Townson magyarországi útikönyvének barlangtani vonatkozásai
1794/95 kemény telén Németországban végzett megfigyelését, amikor azt tapasztalta, hogy hirtelen enyhüléskor a templomok és más középületek falai fehérré váltak a rájuk rakódó dértől, az ablakokat pedig ugyanazon az oldalon zúzmara borította. Végül megjegyzi, hogy olyat, mint ez a barlang, már sokat látott; egyszerű, rétegzetlen, tömött mészkőben fekszik, és azért volt rá kíváncsi, mert a világ leghíresebb barlangjai ugyanebben a kőzetfajtában alakultak ki. A szilicei jégbarlang leírásához külön táblán szép rajzot is mellékelt Townson, amely valószínűleg saját munkája. Kár, hogy a Baradláról nem közölt illusztrációt. Magyarországi útja során az angol tudós még egy alkalommal barlangközelbe került: Pongrátz Imre vendégeként Andrásfalván értesült arról, hogy a szomszédos mészkősziklában található a Deményfalvi-barlang. Ezt szándékában állt megtekinteni, de mivel a helybeliek csak annyit mondtak róla, hogy egy nagy üreg, és ilyet már eleget látott, mégsem ment el oda. Később már bánta elhamarkodott döntését, mert kiderült, hogy ez az a híres barlang, amely Brückmann szerint tele van csontokkal. A közhiedelemmel ellentétben azonban a maradványok nem sárkányoktól, hanem valamilyen medvefajtól származnak. Hosszabban idéz is Brückmann idevágó munkájából. 3 A Magyarország barlangjai című, 1984-ben megjelent könyvben azt olvashatjuk, hogy Townson a Kutya-barlanggal is foglalkozott művében. Ez azonban tévedés. Ilyen nevű magyarországi barlangot nem ismerünk. Ellenben említést tesz egy forrásról Szentiván közelében, melyből olyan levegő ered, ami a Grotto del Caniéhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. (Az említett barlang Itáliában van, ahol korábban hosszabb időt töltött a szerző.) Townson két magyarországi barlanglátogatása, illetve az ezekről közölt leírások több szempontból is értékesek és fontosak számukra. Először is személyében a földtudományok korabeli legmagasabb szintjét képviselő tudóst tisztelhetünk, aki a skóciai Edinburghben „a modern geológia atyja", James Hu tton (1726-1797) köréhez tartozott. (Bár egy értekezésében bírálta Hutton tudományos nézeteit, mégis az ő javaslatára lett a Royal Society of Edinburgh tagja 17971-ben.) 4 Tehát valószínűleg Townson volt az első, aki a szakember szemével tekinthette meg a szóban forgó két barlangot. Megfigyelései, illetve leírásai pontosak, szemléletesek és lényegre törőek. Már szóltunk arról, hogy elsőként tesz említést az Alsóhegy zsombolyairól. Az aggteleki barlang esetében is övé az elsőség e kiemelkedő természeti érték bővebb leírását illetően. (Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a Townson látogatása és könyvének megjelenése közötti négy évben a hazai kutatók többet tettek a Baradla megismerése érdekében, mint azt megelőzően együttvéve. így mire a Travels in Hungary 1797-ben elhagyta a nyomdát,
