Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Robert Townson magyarországi útikönyvének barlangtani vonatkozásai

tott. Megemlíti még, hogy a barlang háborús időkben a környékbeli lakosság számára menedékül szolgál. Végül csalódottan szól arról, hogy mégsem ő volt az első angol a Baradlában, amint ottjártakor hitte, mert utóbb Korabinszky lexikonából

2 tudomást szerzett két honfitársáról, akiket állítólag a Royal Society küldött ide a különleges barlang megvizsgálása céljából. Honfitársai háromnapi benntartózkodás után sem értek az üreg végére, és más nyílásra sem akadtak. Az Aggteleken járt két angol tudósról azonban Korabinszkyn kívül senki sem tud, ezért mégiscsak lehetséges, hogy Townson volt a barlang első szigetországbeli látogatója. Aggtelekről még aznap este továbbindult a közeli, de már Torna megyében fekvő Szilicére. ahol szintén a református pap vendégszeretetét élvezte. Július 15-én reggel látogatott el a falutól mintegy félórányira fekvő nevezetes jégbarlanghoz, melynek a helybeliek körében használt Lednice nevét is ismeri. (A szláv led'- jég szóból, jelentése jegesnek fordítható.) A barlang szélességét 100, hosszúságát 150, magasságát a szájánál 20-30 lábra becsüli. Az üreg észak felé néz, hirtelen mélyül, az aljzat alsó harmadát jég borítja, bár az olyan vékony, hogy alatta látni a kőzetet. A mennyezetről, a bejáratnál sokkal alacsonyabban, hatalmas jégcsap, vagy inkább jégcsapokból álló jégnyelv lóg le. a barlang árnyékos belső részében pedig nagy jégtömb található. Bár odakint júliusi forróság volt. minél beljebb haladt az üregben, annál jobban fázott, s emiatt egy idő után már kifejezetten kellemetlenül érezte magát. Hatalmas mennyiségű jeget talált itt Townson, de — mivel nyár közepén járt az idő — az olvadás állapotában: az aljzatot borító jeget vékony vízréteg fedte, a jégcsapok pedig csöpögtek. Megmérte a víz, a jég és a levegő hőmérsékletét, és az mindenütt és minden esetben 0 Reaumur-foknak mutatkozott. Úgy vélte, hogy ezek a hőmérsékleti adatok télen sem változnak. Megjegyzi, hogy a jeges üreget a környék néhány nemes családja a meleg évszakban természetes hűtőkamraként használja. Mikor keletkezhet jég a barlangban? — teszi fel a kérdést Townson. Minden bizonnyal télen, mondja, de nem az első fagyok idején, amikor a szabad levegőn már jég képződik, hanem jóval később. Nem kétséges ez. abból kiindulva, hogy csekély kapcsolat van a barlang belseje és a külvilág között, ezért az utóbbi kevés és lassú hatást gyakorol az üregben uralkodó viszonyokra. Hivatkozik Bél Mátyás és munkatársai megfigyelésére, miszerint a kemény fagyok kezdetén, amikor az egész vidéket hó és jég borítja, nem található itt egyéb, csak az előző télről származó jég olvadó állapotban, és ekkor a barlang relatíve meleg. Ellenben szigorú telet követő meleg tavaszon fagy és jég fogadja az idelátogatót, továbbá a barlang mennyezetén átszivárgó hólé, amely odalent ismét jéggé áll össze. Ezzel a jelenséggel párhuzamba állítja az