Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Lászai (Lazói) János utazásai a Szentföldre

Végül még egy érdekességet említünk. Tardy Lajos lehetségesnek tartja, hogy Lászai közel-keleti útjain diplomáciai információkat is szerzett nagybátyja és pártfogója, Sánkfalvi Antal megbízásából. Befejezve Lászai János életútjának és munkásságának áttekintését, megállapíthatjuk, hogy igazi reneszánsz ember, sokoldalú humanista személyiség volt. Két szentföldi utazása nem hozott ugyan új felfedezéseket, látványos eredményeket, annyit mégis megérdemel, hogy nevét korai utazóink között emlegessük. Irodalom Die Pilgerfahrt des Bruders Felix Faber ins Heilige Land Anno MCDLXXXJII. Berlin, 1964. ENTZ GÉZA (1958): A gyulafehérvári székesegyház. Budapest. FÉNYES ELEK (1851): Magyarország geographiai szótára. III. kötet. Pest GYŐRFFY GYÖRGY (1963): Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. kötet. Budapest (2. kiad. 1986.) 785. old. HADOBÁS SÁNDOR (1988): Lászai János. Egy megyénkből elszármazott humanista portréja. = Szülőföldünk, Borsod-Abaúj-Zemplén 13. Miskolc, 66-68. old. V. KOVÁCS SÁNDOR (1971): A humanista Lászai János. = Filológiai Közlöny. V. KOVÁCS SÁNDOR (1987): Egy epigrammaköltő a Jagelló-korban. (Lászai János latin versei.) = V. K. S.: Eszmetörténet és régi magyar irodalom. Budapest, Magvető Kiadó, 396-427. old. NAGY GYULA (1890): Lazói János címere. = Turul, 208-210. old. NYULÁSZINÉ STRAUB ÉVA (1987): Öt évszázad címerei. Budapest, 47., 124. old. TARDY LAJOS (1983): Régi magyar követjárások Keleten. Budapest, 2. kiad. Akadémiai Kiadó, 63-70., 180-184. old. * Első közlés: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 10. Érd, 1991. 19-21. old.