Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

A SZÜLŐFÖLD VONZÁSÁBAN - A rudabányai bányászat évezredei

A rudabányai bányászat évezredei Rudabánya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Kazincbarcikától 15 kmre északra található nagyközség. Lakóinak száma 3200 fő. Amint a neve is sejteti, múltja szorosan kapcsolódik a bányászathoz. Hírét elsősorban ennek a hol magasan szárnyaló, hol éppen csak vegetáló iparágnak köszönheti. De több más oka is van annak, hogy itthon és külföldön egyaránt tudnak róla. A paleontológia az emberré válás felé haladó, 8-10 millió évvel ezelőtt élt ősmajom, a Rudapithecus hungaricus (újabb nevén Dryopithecus brancoi) lelőhelyeként ismeri. A mineralógusok gazdag, sok tekintetben egyedülálló ásványtársulása miatt becsülik és keresik fel egész Európából. A művészettörténet több évszázad stílusjegyeit, alkotásait őrző református templomát mondhatja magáénak. Az irodalomtudomány azért tartja számon, mert 1725ben itt született gróf Gvadányi Józse/lovasgenerális, író, aki egy évszázadon át a legolvasottabb magyar szerzők közé tartozott. S végül, de nem utolsósorban Rudabányán található az országos gyűjtőkörű Érc- és Ásványbányászati Múzeum, amely a hajdan szebb napokat látott szakma honi históriájával ismerteti meg a látogatókat a legrégibb időktől napjainkig. Sorolhatnánk még a példákat, de talán ennyi is elegendő annak érzékeltetésére, hogy a település milyen sok kultúrtörténeti érdekességgel rendelkezik A következő oldalakon a bányászat szemszögéből mutatjuk be a község és közvetlen környéke távoli múltba vesző, érdekes és változatos történetét. Nem is tehetnénk másként, hiszen itt minden ehhez az ősi mesterséghez kapcsolódott, még olyan dolgok, események is, amelyek látszólag távol álltak tőle. Munkánk során főként arra a gazdag irodalomra támaszkodtunk, amely Rudabányáról az elmúlt 150 évben, Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország geographiai szótára című könyve óta napvilágot látott. Néhány esetben mostanáig még nem publikált kéziratokat és kutatási eredményeket is felhasználtunk rövid összefoglalásunkhoz. Kiemelt figyelmet fordítottunk a kezdetekre, abból a meggondolásból, hogy ez különös érdeklődésre tarthat számot. Ugyancsak nagyobb teret szenteltünk a középkornak, mert erre az időszakra esett a település és a bányászat első virágkora. A dokumentumokban viszonylag gazdag utolsó 300 év sok-sok említésre méltó eseménye közül csak azokat emeltük ki, amelyek valamilyen okból fontosak, érdekesek voltak. Fokozottan érvényes ez a nagyüzemi vasércbányászat mozgalmas időszakára.