Mikulik József: A bánya- és vasipar története Dobsinán (1880) (Rudabánya, 2003)
bányászatra ezentúl senkinek adomány nem adható :« mely intézkedés természetesen ezen bányászatnak hanyatlását vonta maga után, jóllehet a higpír »mely csak kis menynyiségben fordul elő és mint festék a higanynál drágábban' kel el« ezen rendszabály alól kivétetett és termelése és adásvevése oly megszorítással volt szabad, hogy a termelt és eladandó mennyiséget a bányamestemek jegyzőkönyvbe vétel végett eleve be kellett jelenteni. 4. Koszén, kölen, malom- és egyéb kövek. 23. A bánya-ipar oly nagy kiterjedése mellett nem csoda, ha a dobsinaiak az ásványokat már régen és alaposan ismerték és ebből folyólag oly ásványokkal is foglalkoztak, melyek csak a legújabb időben lettek értékesítve. Ilyen kísérlet a) a kőszén kutatás, melyet Lányi Pál 1720. január 29-én a Hanishöh *) mögött kezdett meg és 1727-ig folytatott; majd 1769-ben Demiani Mihály is ásatott kőszenet a Garten 2 ) alatt, de, úgy látszik, oly szerény eredménynyel, mint Dobsina városa, mely 1810 körűi sőt a legújabb időben is a hegyeskőnél kőszenet kerestetett és rövid idő alatt azon meggyőződésre jutott, hogy az elért kőszéntelep nemcsak csekély terjedelmű és ujabbkori, hauem sok tekintetben nem is tiszta ásványt tartalmaz. b) ugyancsak Lányi Pál, illetve leleményes eszű sáfárja Petrovits Mihály volt az, ki 1723. május 24-én a birkelni kőlent — Steinflachs, Asbest — a mélységben kezdte kutatni, de amenynyiben követője nem akadt, valószínűleg úgy találta, hogy ez ásvány a mélységben is igen rövid szálakban és nem tisztán fordul elő, a miért azt termelésre és feldolgozásra ma sem tartják alkalmasnak. c) a kőfejtő helyekre a kohászat nagy kiterjedése mellett, már régen különös gondot fordítottak, tették azt főkép akkor midőn a nagy olvasztó kemenczék behozatala után roppant hőmérsékkel daczoló kövekre volt szükség. A ma is ily czélokra kitűnő köveket szolgáltató winzogi kőbányát a város nyitotta fel 1730. mártius 13-án 8 ) »a vasmüvek számára.* Ez volt 1730-ban az uj kőfejtő hely; hol lehetett a régi? nem tudom. 1 ) ». . . wo von Hanneshö Wernarer Steig in die Gilnitz kombt und der Grölnitz nach Runter . . .« bk. 2 ) »... auf den sogenannten rothen sumpf unterm Garten nhnweith K. K. Stratzenaer Einlösnngs Hütte« bk. 3 ) ». . . unter Hl. Matz Gömmerers Hammer der Grodt nach auf den Giiliel gegen Winzig Ranff.« bk.
