Mikulik József: A bánya- és vasipar története Dobsinán (1880) (Rudabánya, 2003)

Végül megjegyzem hogy még malomkövekre is kért fel — 1710. jun. 30-án. — egy kőfejtőt

1

) Gömöry Simon városi , gazda a város számára, melynek ma már emléke sincs meg. 5. A kéklen és nikl. 24. A szászországi születésű Sebőn Gottlieb János 1779-ben u. n. festék kéklent — Farb Cobalt — kutatott Nagy-Szlaboson, és midőn ott czélt nem ért, 1780. jul. 25-én Dobsinára jött, hol a Gugel és Steinberg dűlőkben mivelt vas- és réz bányákban kéklenyt talált, melyet a dobsinai tanács és bányabiróság által nevezett Sebőn Gottlieb részére 1780. deczember 19-én kiállitott bizonyítvány szerint is »nalunk eddigelé senki sem ismert és tiszta arszénnek tartott.« Még ez évi augusztus 1-én felkérte a Paltzmann Márton által 1764. óta mivelt kögeH vaskő bányákat

2

) kéklen ásásra s ezekben ez évi September 13-ig 52 mázsányit termelt, melyet tőle a bányával együtt Paltzmann Márton még ez évben visszaperelt. Ezen per később megujittatott és Sebőn Gottlieb javára dőlt el, minélfogva 1782—1787-ig beszállított 1480 mázsa 50 font kéklenért 26,858 frt 37

3

/

4 krnyi kárpótlást nyert, de az ismét megújított perben vesztes maradván, roppant kárpótlási összegek és perköltségek lefizetésére köteleztetett, mire sem hajlandó, sem képes nem lévén, az adósok börtönébe került s ott, mint az emberiségnek majd minden jóltevője, nyomorúságban, mindenkitől elhagyatva és elfeledve meg is balt. A régente megvetéssel eldobott kéklen a nagy hullámokat vetett per. különösen a vele járt látványos be- és visszahelyezések következtében, csakhamar ismeretes lett, úgy hogy az u. n. kögeli bányák, a Mariastollen és steinbergi bányák már 1780-ban is igen szépen jövedelmeztek. Ezen bányákhoz járult még a XVIII-ik században a Czemberg, mely a Mariastollen — Theresia bányával ma is a legjövedelmezőbb kéklenbánya, később a Hilfe Gottes — az egykor Ebend alatti rézbánya —, a Golschraiedsli'indl -— az egykori Langenberg —, a Josefi Blaudunst és más, ma már félig-meddig kizsákmányolt bányák, ilyen a XIX-ik száza.d közepe táján hires, de 1865 körül beszünt, » Sorsmező és Mercurius« bánya is a kis Wolfseufenben. A nagymennyiségben termelt kéklen 1780—1810-ig úgy, 1

) »Wo man sich oben von Langenberg in die Gilnitzstein gegen die StadtAvies gehet die Winter Leuten in Pirken und Krutscbkes F leken Rauf.« bk. 2

) »Am Hübelchen beim Kögl.« bk.