Mikulik József: A bánya- és vasipar története Dobsinán (1880) (Rudabánya, 2003)
20. Az érezek HTtl * IX. különböző korokban, a különböző fémtartalom mellett immár nehezen állapítható meg és pedig annyival kevésbé, miután egy és ugyanazon bányából került érez is az idők folyamában különböző fémtartalommal bírt. így Saler Jósef Márton 1715-ben a bányaérczet— Grubenerz — 1 fton, a goreztéri erezet — Halden erz — pedig 36 dénáron adta, míg Dobsina városa 1749-ben a vaskőbányákon termelt réz — ezüstérczet 1 ft 36 dénáron vette (természetesen targoncza számra.) Ugyanez áll a magán olvasztókban előállított — sohasem tiszta — fémek áráról is. Dobsina városa például 1772-ben 12 mázsa 8 font schwartzenbergi rézért (27 frt 8 d. költség levonásával) 422 frt 88. d. és 9 mázsa 7 font friedwaldi rézért 112 frt 44 d. kapott. 3. A higany. 21. A higany és higpírbányászát Dobsinán, mint a hiteles bányakönyvből kivehető, a XVII-ik századot megelőző időkben, sőt még a XVIII-ik század elején is igen terjedelmes volt, aztán hanyatlásnak indult és ] 775-ben majdnem teljesen megszűnt. A régente mívelt higpírtelérek a XVIII-ik században még eleven emlékezetben voltak és a szomszédos rézbányák közelebbi megjelölésére sűrűn használtattak. r ) Nézzük már most a nevezetesebb bányákat : a) a XVII. században és elébb különösen a Krebsseufen és, a benne talált higpír után elnevezett Czinnopelkamm — Zinnoberkamm •—• volt nevezetes higpír-bányászat színhelye. Antony Illés régi bányái közt fel van említve — 1697-ben — »3 czinnóber bánya a Krebsseufen túlsó oldalán,« e bányák mellett volt 1701-ben Kratska Mihály, Klausman Márton és Stubner István egy-egy bányamezeje, melyekben még 1725-ben is higpírt termeltek; — 1725-ben Herrich János Detrik selmeczi bányapolgár egy régi higpír-bányát nyitott fel, melyet » Károly tárna* név alatt míveltetett; — 1727-ben Stupko Baltzo és Kaiser Illés kért fel egy bányamezőt higpír-bányászatra, 2 ) melynek felerészét az elébb nevezett 1720-ban Kra2 ) Pl. Csisko Jakab es társai 17 5 3. juni 25-én történt felkcresc« . . . . ein alt verlegen Bergwerk ... in den so genannten Krebssenffen auf den Zinober Kam, Neben den Zinober Gang, auf Kupfer Ertz oder was ihnen sonsten Gott bescheren möchte .... mit N r ' 9 Schürf . . bk. 2 ) »in Krebsseufen unter des Georg Salers Feldern.« bk.
