Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)
Gvadányi élete
a. jnásodik a bécsi. báró Bedeker Anna Máriát vettô el, s János, a legifjabb, ki a Carafta-vasasezredben mint kapitány szolgált, a nyitramegyei báró Pongrácz" Eszterrel lépett házasságra. Ez utóbbinak házassága által jutott a család a Szakolcza melletti fekvöség birtokába. János azon* ban nem e helyütt, de Rudabányán töltötte napjait s itt is halt meg negyvenöt éves korában. Tizenegy gyermeke közül hét kis korában elhalt. Csak két leány és két fiu maradtak életben. E leányok sem értek azonban meglett kort. Eltük virágjában végezték be földi pályájukat ép ugy, mint ifjabb bátyjuk Sándor, a Desewffy-lovasezred kapitánya. Jánosnak legidősebb fia volt József, költőnk, ki 1725. október 10-án született Rudabányán, Borsodmegyében. Csak legzsengébb ifjúságát töltötte be a szülői házban, mert atyja alig tíz éves korában a jezsuiták egri gimnáziumába adta. Hogy természeti hajlamait, szellemi képességeit atyjától vagy anyjától Örökölte-e, nincs róla tudomásunk. Valamint arról sincs, hogy milyen szellemben vezették első neveltetését. Valószínű azonban, hogy kiváló gondot fordítottak í'eá, nem csak főúri szokásból kifolyólag, de mert a tanulási hajlam már ekkor mutatkozhatott nála. Erre mutat az is, hogy a gimnázium mind az öt osztályát jeles sikerrel végezte el. A szó mai értelmében nem lehetne ugyan a jól nevelt szót reá alkalmazni, mert ö ezzel ellenkezőleg eleven, heves vérű, csíntalan gyermek volt, ki nem egyszer az iskolai fegyelem paragrafusai ellen is vétett, s ilyenkor büntetést is kapott, de e mellett eszes, gyors felfogású, élénk képzelödésű s jótanulása következtében tanárainak kedvencze. Öreg korában is megemlékezik (a Badalai dolgokban) itt viselt dolgairól :
