Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)

A Peleskei Nótárius és Röpiratai

Mint most már felderítették, ez egy erős nemzeti érzelmű németajkú nö munkája, ki ebben az ősi magyar viselet visszafogadása mellett küzd s kimondja, hogy ha ez megtörténik, akkor a hazaszeretet a vallásba, alkotmányba és szokásokba épp úgy befonódik nálunk is, mint egykor a görögöknél és rómaiaknál. Ezért alkosson törvényt Magyarország is, mint S vájcz és Bern, hogy a nemzeti viseletet századokra megtartsa.

1

) Ez a nézet annyira általános volt akkoriban, hogy nem az országgyűlésen, de a királyon mult, hogy törvénybe nem igtattatott. Ezt sürgeté Grvadányi is abban a röpiratában, melyet ily czím alatt bocsátott közre : „A mostan folyó országgyűlésnek satyrico-critice való leírása a melyet egy Istenmezején lakó palócznak színlése alatt írta azon buzgó szívvel biró hazafi, a kinek pennájából folyt ki a Falusi Nótáriusnak Budára való utazása; ezen munkáját is négy sorú versekben hazájának eleibe terjesztette 17b0 esztendőbe, Bak havának 25-ik napján. Lipsiában "Wéber Simon Péter költségével." A „nemzet"hez intézett élőbeszédben a mü keletkezésének történetét adja elő s egyszersmind kijelenti, hogy nem paskilust akart írni, mert esze ágában sem volt felebarátjai becsületében gázolni. Az országg}

7

ülés leírása csak az első részben felel meg a czímnek, mert csak itt gúnyolja a „pártosság tengerében úszó diaetát," hol csak disputácziót lehet hallani, de végzést nem S itt mutatja be szatirikus túlzással a követeket, kik négy óra hosszán át vitatkoztak arról, hogy vájjon „ex AiV-t vagy „de kis1 t használjanak-e egy helyütt a királyhoz küldendő feliratban? Itt kel ki ') Concha Győző : „A 90-es évek reformesztnéi és előzményeik" Bpesti Szemle. 1882. 386 1.